H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Zádorné Zsoldos Mária: Az 1831. évi kolerajárvány a Jászkunságban

ZÁDORNÉ ZSOLDOS MÁRIA AZ 1831. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY A JÁSZKUNSÁGBAN Országos helyzetkép Az 1831. év júniusában kitört kolera kiterjedt az ország valamennyi megyéjére és sok áldozatot követelt. A Nagykun Kerület lakóinak 13%-át fertőzte meg a betegség. A fertőzöttek 48,16%-át sikerült meggyógyítani. A XIX. század 30-as évéig Európában kolerajárvány nem volt. Európa történetében kolerajárvány először az 1830-as évek elején járta be a kontinens jelentős részét. A betegség Ázsiából indult és 1829-ben Oroszország orenburgi kormányzóságába nagy erővel tört be. Ezt követően rohamosan haladt nyugat felé. 1830 szeptemberében a kórt már Moszkvában találjuk. A járvány Németországot, Franciaországot és Itáliát végigpusztítva Angliába is eljutott. A betegséget és az ellene való védekezést Európában nem ismerték, ezért a korábban pestis ellen alkalmazott rendszabályokat újították fel, amiben a kordon és veszteglőház kiemelt helyet kapott. A kolerás megbetegedések az akkori Magyarország területén 1831. június 13-án Ugocsa vármegyében kezdődtek. Kolera a Nagykunságban A nádorispán 1831. július 1-én kelt rendeletében a kolera továbbterjedését megakadályozó intézkedések megtételére hívta fel a figyelmet. Ennek oka az volt, hogy Tisza-Újlakon, Tokajban, Tisza-Lökön és Hajdú-Dorogh városban, de különösen Máramarosból sót szállító oláhok között megbetegedéseket észleltek. Illéssy János nagykun kapitány, amíg a kerületekből bővebb rendelkezés nem érkezett meg, az alábbi intézkedéseket tette: 1. A Nagykunság minden városát zárják körül, idegent csak érvényes útlevéllel engedhetnek be. A gyanús betegségtől „meglepetteket" a városon kívül erre a célra kijelölt épületbe kell elhelyezni. 2. A lakosok egészségi állapotát minden városban vizs- gálni kell, a területet több kerületre osztva magiszt- ratualis tiszt vagy tanácsbeli felügyelete alatt. 3. Amely házban vagy városrészben kitörne a betegség azt szigorúan el kell zárni. Minden nagykunsági vá- rosban valamennyi templomban hangos felolva- sással az alábbiakat kell kihirdetni: „Előszűr 1. A Nagykunság minden városát a további intézkedésig zárják be. 2. A szigorú utasításokat minden ember tartsa be. Oda menjen, ahová rendelik, akár lóháton, akár gyalog és az előírt utasításokat tartsa be. 3. Idegeneket, rokonokat tilos befogadni. Mindenképp a város rendes bírája elé kell vezetni, ha erre nem hajlandó, akkor jelenteni kell. 4. A megbetegedett kuruzslóhoz ne merészeljen fordulni. Az orvosság ár ne rémisszen el senkit se, mert a szegényeket ingyen fogják gyógyítani. 5. 24 óra leforgása alatt minden utazó passzusát a városházához hozza, ahol az utazáshoz engedélyt adnak és megmondják, hogy az út merre szabad és az illető merre utazhat. 6. Eszébe ne jusson senkinek, hogy fuvarost fogadjon, főleg a sót szállító oláhokat ne. 7. A helységben országos vásár tartása tilos. 8. Az országúton csavargókra - az őrzési időn túl is - mindenki köteles vigyázni és az ilyen csavargókat a városházán jelenti. 9. Ahol halott van a kemencét nem lehet befűteni. 10. A ház ablakait ki kell nyitni. 1 Tilkovszky Lóránt: Az 1831. évi parasztfelkelés. Budapest. 1955. 43-44. p. 253