H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Tőkeföld és a tőkeföld forgalma Kiskunfélegyházán a Liber Fundi tükrében

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET TŐKEFÖLD ÉS A TŐKEFÖLD FOR A LIBER FUNDI Félegyházán tőkeföldnek nevezték azokat a szántóföldeket, amelyeket a redempcióba ténylegesen befizetett váltsági összegért - helyi aránykulcs alapján - a redemptorok egyéni tulajdonába és birtokába adták. A megváltott határnak csak egy részét osztották fel tőkeföldnek, bizonyos területeket a földváltók közösen hasznosítottak. Ilyenek voltak a legelők és részben a kaszálók. Bizonyos területeket járulékföldekként műveltek. A redempció gyakorlati megvalósítása következtében a terhekből való részesülés mértéke meghatározója lett a jogokból való részesülés mértékének. A megváltakozásba az egyén által befizetett összeg nagyságát a tőkeföld nagysága tükrözte. Ezért minden gazdasági és politikai előjog a tőkeföldhöz kapcsolódott. Aki földet váltott, elnyerte részét a jászkun kiváltságokból, s aki eladta tőke földjét, eladta az ahhoz kapcsolt jogokat is. A tőke föld nagysága alapján lett annak tulajdonosa redemptus vagy irredemptus, s e szerint részesülhetett a megváltott határ tőkeföldön kívüli részének hasznosításából is. Kiskunfélegyházán a tőkeföldeket már akkor állandó birtokba adták a redemptusoknak, amikor még ki sem fizették a teljes megváltási árat. Kinek-kinek redempciója arányában meghatározott, állandó helyű és területű földbirtoka lett, amit tulajdonának tarthatott. A tőkeföld tulajdonosa földjét szabadon használhatta, bérbe adhatta, elcserélhette, s ha az elővételi jogokat megtartotta, akkor szabadon adhatta, vehette. Az sem a közösségnek, sem az egyénnek nem kedvezett volna, ha a gazdának széttagoltan, a határ egymástól távoli területein helyezkedett volna el a földje. Ennek kiküszöbölésére az első birtokba- és tulajdonbaadásnál vigyáztak. A szabad adásvétel viszont könnyen felboríthatta az eredeti kiosztás rendjét. Ezért már az első földeladásoknál is különös figyelmet fordítottak a szomszédsági elővételi jog megtartására. Az 1760-as évektől tanácsi rendelkezésekkel következetesen támogatták a redemptusok elővételi jogát, de ezt csak az 1799-ben József nádor által kiadott Jászkun Statútum foglalta jogi keretbe, s emelte törvényerejűvé a Jászkun Kerületben. 1 BKML. Kf. It. Prot. Pol. 1. p. 94. 1755. márc. 1. 2 Kiskunfélegyházán egy egész sessió 140 katasztrális hold volt. 3 - u.o. Prot. Pol. 1. p. 174. 1761. febr. 7. iALMA KISKUNFÉLEGYHÁZÁN TÜKRÉBEN Az adásvételek módjáról a redempciót követően először 1750-ben a nádor, 1751-ben a Királyi Rezolúció rendelkezett. Mindkettő megtiltotta, hogy a Jászkun Kerületben házat, vagy redimált földet a bíró és a tanács tudta nélkül eladjanak. Megszabták azt is, hogy az egyezségek megkötését ki kell hirdetni a lakosságnak, s csak öt nap eltelte után lehet az akciót a jegyzőkönyvben megörökíteni. Ez alatt az idő alatt - mivel az eladási szándék már nyilvános volt - mód nyílt új vevők jelentkezésére, illetve kifogások bejelentésére. A redempcióval hatalmas terhet vállaló és földjüket megvásároló birtokosok nem szívesen vetették alá magukat a tulajdonosi jogaikat korlátozó intézkedéseknek. Még a rendelkezések után öt évvel is büntetni kellett a titkos földeladások résztvevőit. A félegyházi tanácsi jegyzőkönyvben az első földeladásra utaló bejegyzés 10 évvel a redempció után 1755. március 1-én keletkezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megelőző 10 évben a földbirtokok nem cseréltek gazdát, csupán annak bizonysága, hogy 1755-től szigorúan érvényt szereznek az adásvételekre vonatkozó előírásoknak, és büntetik azokat akik a tanács megkerülésével adják-veszik a redimált tulajdont. Földforgalom a redempciótól az 1760-as évekig Az 1761-es jegyzőkönyvből tudjuk, hogy 7 évvel korábban Ács Márton egynyolcadrész földjét Kurucz István 36 Rft-ért örökösen megvette. A vevő a megvásárolt föld minden redempciós terhét kifizette: fizetett a katonaállításba 1 ft 30 krajcárt, a csólyosi redempcióba 5 ft-ot, a ferencszállási redempcióba is 5 ft-ot, tehát Kurucz István vevőnek az, hogy a megvásárolt egynyolcad sessió föld saját, ősi, öröktulajdonú redimált földje lett, 47 Rft és 50 krajcárba került. Ezért amikor 5 év múlva az egykori eladó Ács Márton fia Ács Pál vissza akarja szerezni az apai földet azt állítván, hogy annak idején édesapja nem örökösen, csupán zálogba 233