H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Fazekas Mihály: Bűnök és büntetések a Nagykunságban a XVIII. században

Mégis azért a különböző vétségeket a következőképpen csoportosítottuk: a) Zabolátlan nyelv, b) Tolvajlások, c) Paráznaságok, d) Vasárnapi és ünnepnapi munkavégzések, e) Vegyes vétségek (hanyagságok, kártételek, engedetlenségek, pásztorvétségek stb.J. aj Zabolátlan nyelv A nyelv zabolátlansága az egyik jellegzetes „fő típusa" a XVIII. századbeli bűnöknek. Ebbe a csoportba főként a káromkodások tartoznak, de ide sorolhatók a különböző, könnyelmű szóhasználatok: az egymás közötti viták szóváltásai, asszonyok nyelvelésének erősebb szavai, meg más esetek során fakadt, keményebb kifejezések. Kunmadarason 1748-ban tanút állítanak az egyik káromkodó bűnének bizonyítására. A feljegyzés így bizonyít: „Tudta-é, látta-é, hallotta-é a tanú, hogy a tegnapi napon Vekerdi Kun Ferke megint disznó teremtettével káromkodott? A tanú vallja, hogy Vekerdi Kun Ferke disznó teremtettével, ebteremtettével és mindkét teremtettével, ördögadtával, ebadtával minden ok nélkül káromkodott. „Vekerdi Kun Ferke minthogy nem tsak mostan, hanem más alkalmatossággal is rút káromkodásaival káromkodott, sokféle teremtettével és adtával bennünket is igen megháborított, annak okáért deliberáltatott (határoztatott) hogy a deresbe verettessék meg 40 pálczákkal. És az után adjon magáról alibát, hogy így többé nem cselekszik. Vekerdi Kun Ferke keze keresztje - „17 vonása. Karcagon 1765-ben „Pallagi György Dinnye Csősz Atta mondásáért 30 páltzákkal meg büntettetett." A következő bűn 1769-ben szintén Karcagon történt. „Perge András Gazda Legény ellen való szörnyű káromkodásáért ... maga jobbítására és másoknak példájokra 50 páltza ütésekkel meg büntettetett."

19 Az előzőeknél sokkal durvább káromkodó szavakat szólott Karcagon 1776-ban egy legény. El is nyerte kegyetlen büntetését. Róla ezt olvashatjuk: „Puzy István Betyár Legény minthogy baszom fékom teremtettével, Sok rendek atta mondásokkal káromkodott, Bíráját is zabolátlan nyelvével motskólta, szarok a Bírónak is baszom atta teremtette, nem félek a világtól is, nints ollyan Embere a Bírónak, a ki engem meg fogjon. Az Ég mikor leg tisztább és a menyi Csillag az Égen van, annyi Isten nyila üsse meg őtet ... rettenetes mondásaiért három ízben 25 páltzákra, in Summa 75 páltzákra büntettetik." Pedig a káromkodásokat Mária Terézia királynő is tiltotta volna. Valószínű nem is ok nélkül. A pásztorok katonák és betyárok (tehát ahol kizárólag férfiak éltek) körében valószínű elterjedőben volt a káromkodás. Egy Kisújszálláson, 1776. aug. 23-án történt esetet így ír le erről a kunmadarasi jegyzőkönyv: „Méltóságos gróf Károli Antal eö excellentiája regementjéből lévő Fekete Péter nevezetű Verbunkos katona declarálta előttem, hogy Fóris Mihály obsitos katona midőn Madarason a Verbung állott, oly rútt és fertelmes egeket rettentő s földet dögleitető káromkodást vitt véghez, hogy még reguláris katonátúl sem, nemhogy obsitostúl hallott volna illyet; a káromkodásnak neme bassza s atta termtette volt, s több efféle, pedig Káplár Szabó nevezetű is kérte, hogy ne káromkodjon, mivel Felséges Mária Therésia Koronás Királyné Asszonyunk kegyes Parancsolattya ellen vagyon. Sőt Aristomba is akarta vitetni, de által adta az ott levő Helység Hajdúinak"... Keményen büntették a káromkodásokat Karcagon 1776-ban is. így „Pazsa Ferentz bassza fékom teremtette mondásáért 60 páltza ütésekre büntettetik." Továbbá: „Bűtte Mihály ménkű 23 teremtette mondásáért 50 páltza ütésekre büntettetik." Vagy: „Szabó Benedek Ifjú Legény baszom atta teremtettével káromkodott, ezen Isten ellen való káromkodásáért a Felséges rendelések szerént hogy 50 páltza ütéseket szenvedjen, el végeztetett." Igen ritkán férfiak is kaptak korbácsütést, mint Karcagon 1778-ban Guzy István: „Minthogy Guzy István gonosz Lélektől viseltetvén a mint az Tanuknak vallásokból világosságra jött az Úr Istent csúful káromlani meg nem szűnt, sőt bátorkodott olly fertelmes nyelvével lett káromkodásaival sértegetni, és meg bántani; úgy mint Ördög Kutya teremtettével, és sok rendbéli ördög attakkal, melly rendetlen cselekedeteiért másoknak világos példájára, és szabad nyelvének meg zabolázásara jó érzékeny 50 Korbáts ütéseknek el viselésére és el szenvedésekre büntettetik."

25 A korbáccsal való büntetést azonban majdnem mindig nők kapták. így Karcagon 1779-ben, amikor nemcsak káromkodás, hanem lopás vétke miatt is kiszabták a korbácsot: „Három Tanúk Kise Istvánné, Szakái Györgyné, és Kise Jánosné bé bizonyítván kifejezésformák arról árulkodnak, hogy nemigen tettek lakatot a szájukra az emberek, ha indulatosak voltak és a nótárius is igyekezett pontosan rögzíteni a történteket." 17 Kunmadaras. Jegyzőkönyve a tanácsi végzéseknek Tanúvallatások és rabvallatások. 1737-1750. 1745. okt. 25. 18 Prothocollum Oppidi Kardszag. 1761-1772. 1765. aug. 18. 19 Uo. 1769. febr. 23. 20 Prothocollum Oppidi Kardszag. 1772-1783. 1776. febr. 8. 21 Kunmadaras. Jegyzőkönyve a tanácsi végzéseknek ... 1776-1786. 1776. aug. 23. 22 Prothocollum Oppidi Kardszag, 1772-1783. 1776. ápr. 23. 23 Uo. 1776. ápr. 25. 24 Uo. 1776. máj. 19. 25 Uo. 1778. május 29. 223