H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Benedek Gyula: Adatok a megyei közigazgatási zárványterületek 1526 előtti helyzetéről, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok megye jogelőd területeire

7. Csanád vármegye alispánjainak és szolgabíráinak bizonyságlevele, amelyben kinyilvánítják, hogy elfogadják I. Mátyás parancsát Kaszaperek áthelyezéséről 1473. október 2. „Mi Vizesgyáni András deák és Kopasz Márton Csanád vármegye alispánjai és a szolgabírák [Nos Andreas literátus de Wyzesgyan ac Martinus kopaz vicecomites et Judlium Comitatus Csanadiensis] adjuk emlékezetül a jelenlegi levelünk által; hogy Péli [de peel] Illés személyesen elébünk jőve tiltakozott és bemutatta a Nemzetes Kállai János részére kiadott, nekünk szóló, bizonyos királyi levelet, amelynek a tartalmából kiviláglik; hogy a királyi Fenség ugyanannak a Kállay Jánosnak a Kaszaperek [Kaszaperege] nevű birtokát ettől a Csanád megyétől Külső-Szolnok vármegyéhez [de hoc Comitatu Csanadiense ad Comitatum Zolnok exteriorem] csatolta; amely levelet mi teljes tisztelettel átvettünk és neki [királyi Fenségének] - amint az kötelességünk - engedelmeskedünk, a jelenlegi [levél] közhitelű bizonysága szerint; Kiadatott Csanádon [Chanadj], a Szent Mihály arkangyal ünnepe előtti legközelebbi szombaton [október 2-án], tudniillik a törvényszékünk napján, az Úrnak az 1473-dik évében" Az oklevél eredeti, teljesen ép, az olvasását három gyűrűs pecsét átnyomata zavarja. A szövegszerkezet ismeretében azonban az átolvasás lehetséges. OL DL 55.968 1 Péli Illés Kállay János ügyvédje (procurator) lehetett. 2 Egészen biztos, hogy a Kaszaperek áthelyezéséről szóló, 1473. augusztus 24-én kiadott oklevelet (OL DL 655.965) mutatta fel. Lásd a 6. sz. közlést! 216