H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Gulyás Éva: Felekezeti konfliktusok és kulturális különbségek a Jászkunságban a XVIII—XX. században

túrájában. Az archaikusabb műveltséget a reformátusság ó'rizte meg. A 16. század óta kontinuus vagyonos parasztsága egységes kultúrát teremtett és a jászsági hatásokat nem olvasztotta magába. A katolikus népesség ellenben különböző' vidékekről szórványosan költözött ide és felekezeti okok miatt valójában nem tudott asszimilálódni. Kultúrájuk sem vált olyan egységessé, mint a református lakosságé. Irodalom Bagi Gábor 1996 Vallási problémák és jellegzetességeik a Jászkun Kerületben a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848). In: A Jászkunság összefogása. 125-144. Karcag. Bellon Tibor 1997 Reformátusok és katolikusok érdekellentéte a Nagykunságban. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében II. 291-303. Veszprém-Budapest. Fekete Lajos 1968 A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. Jászsági Füzetek 4. Jászberény Győri János 1978 Jászkisér monográfiája (kézirat). Damjanich János Múzeum Helytörténeti Adattára: 150-78. Hild Viktor é.n. Jegyzetek a Jászságról. Kézirat a Damjanich János Múzeum Könyvtárában. Szolnok Rékasy Ildikó 1986 Egy elfelejtett Györffy-írás. Jászkunság 3. 38-45. Soós Imre 1985 Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest. Spisák Mária 1994 Szakrális emlékek és vallási népszokások Hidvégardóban. (kézirat) Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára: 3848-94. Szolnok Szabó László 1979 A jász etnikai csoport I. Szolnok Szabó László 1992 Tiszaőrs rekatolizációja és népességének kérdése a XVIII. században. In: Tiszaőrs. Tanulmányok a falu múltjából (szerk.: Szabó István) 107-132. Debrecen Tóth Dezső 1942 A Heves-Nagykunsági Református Egyházmegye múltja. III. Az egyházi élet hétköznapjai. Debrecen. Vándorfy János 1895 Jász-Apáthi város egyházának múltja és jelene. Eger EVA GULYÁS KONFESSIONELLE KONFLIKTE UND KULTURELLE UNTERSCHIEDE ZWISCHEN DEN 18-20. JAHRHUNDERTEN IN JAZYGKUMANIEN Die gewaltsame Ansiedelung der Katholiker begann mit der Unterstützung des Wiener Hofs und von Maria Theresia im 18. Jahrhundert. Die Katholiker wurden zur Zeit der Bischofen Barkóczy und Esterházy aus dem Gebiet der Diözese von Eger nach Jazygkumanien angesiedelt. Jazygkumanien war noch im 18. Jahrhundert rein katholisch, in einer Gemeinde alléin lebten Reformierte: in Jászkisér. Dem reformierten Pastor wurde gekündigt, ein katholischer Pfarrer wurde hier eingesetzt, um die Bewohner zum Feiern der katholischen Feste zu zwingen. Aber diesen Ereignissen leisteten die Reformierten starken Widerstand. (Der katholische Pastor wurde verjagt, eine rekatholisierte Frau aus dem Dorf vertrieben.) Dies alles führte 1763 zum Ausbruch eines Prozesses (der Intoleranz-Prozess der Kalvinisten in Jászkisér). Die Studie stellt die Ereignisse von Jászkisér und die ethnographischen, kulturellen Eigenarten ausführlich dar, die von den bis zu den heutigen Tagén dauernden reformiert-katholischen Gegesátzen im Lében der Gemeinschaft hervorgerufen worden sind 155