H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Gulyás Éva: Felekezeti konfliktusok és kulturális különbségek a Jászkunságban a XVIII—XX. században

ezután „pápista cselédgyeit kötelességeiknek teljesítésére és az ünnepeknek megtartására szorosan fogja kötelezni." Az ünnepi munkatilalmat a Nagykunságban is különböző munkák végzésével (termény behordás, malomba járás, őrlés, nádvágás, állathajtás) szegték meg a reformátusok. Pedig már 1793-ban országosan elrendelték, hogy ünnepnapokon az ájtatosságokat zörgéssel zavaró gazdasági munkák végzése tilos. Karcagon Csokai Mihály református lakos „Nagy Boldog Asszony innep napját szérű nyomtatással", Dobrai István pedig szórással szentségtelenítette meg. Büntetésük az volt, hogy a pénzbírságot a római katolikus templom javára kellett befizetni. Kasza János kunhegyesi lakost „nád vágással okozott ünnep törésért" vonták felelősségre és 15 botütésre ítélték, melyet hosszas kérésére 2 Rhénes forinttal megválthatott. A kunszentmártoniakat pedig azért marasztalta el a tanács, mert „Pünkösd napján az ünnepet fel törték marha hajtogatásokkal az pusztákra". Ez a rendelkezés azonban századunk elején, 1937-ben is érvényben volt még. Bernáth János kunhegyesi földművest azért büntették meg 2 pengőre, mert október 10-én vasárnap „2 lófogatú kocsijával a szénás kertből szalmát hordott be a községben lévő házához." A reformátusok nem nézték jó szemmel a katolikus vallás tárgyi emlékeit, a kereszteket és a szentek szobrait. Ezért amikor a katolikusok a temetőben fakeresztet állítottak, a református legények éjszaka ledöntötték. Ma is áll az a kőkereszt a jászkiséri katolikus templom előtt, melyet felirata szerint 1839-ben állítottak és 1842-ben újraállították, mert a reformátusok ledöntötték. Azt is megvizsgáltam, hogy az eltérő vallás milyen különbségeket idézett elő a népi kultúra más területein, a lakodalmi, a temetkezési szokásokban, a népviseletben, a népi táplálkozásban, sőt még a beszédstílusukban is. A következőkben ezzel kapcsolatos jászkiséri gyűjtéseimet fogom közreadni. Lakodalom: a katolikusoknál a lakodalmi étrend első fogása tyúkhúsleves csigatésztával, a reformátusok ezt nem vették át, 33 ők csak birkapaprikást fogyasztottak. Másrészt a katolikusok sokféle kalácsot sütöttek a lakodalomra, a vőfély is speciálisan font kulcsos kalácsot vitt a kezében tisztségének jeleként, valamint a lakodalmi asztalt is telerakták kaláccsal, kenyér helyett is azt fogyasztották. A reformátusoknál ez nem volt szokásban, ott viszont hagyományosan túrós rétest sütöttek lakodalmi süteményként. Szembetűnő különbség volt a lakodalmi menet felállásában. A reformátusoknál elől mentek a koszorúspárok, utána a menyasszony a vőféllyel, a násznagyok, majd a vőlegény két koszorúslánnyal. A katolikusoknál viszont legelői ment a vőfély, aztán a vőlegény az első koszorúslánnyal és csak ezután jöttek a koszorúspárok, majd őket követte a menyasszony az első koszorúslegénnyel, utána a násznagyok és a vendégsereg. A katolikusoknál két helyen, a menyasszonyos és a vó'legényes 27 Bellon T. 1997. 297-298. p. 28 Bagi G. 1996. 129. p. 29 Bellon T. 1997. 297. p. 30 Bellon T. 1997. 298. p. 31 Bellon T. 1997. 298. p. 32 Bellon T. 1997. 298. p. 33 A reformátusok őrizték meg az archaikusabb étrendet. háznál is volt lakodalom. Éjfél előtt azonban felkerekedett a menyasszony násznépe, felpakoltak ételekkel és átvonultak a volegenyes házhoz, ők voltak a hérészesek. A menyasszony megterített és megvendégelte a vőlegény násznépét a hozott ételekkel. A reformátusok ellenben végig egy helyen, a vőlegényes háznál ünnepeltek. A vendégsereg, a menyasszony hozzátartozói a lakodalom előtti héten ide hordták át az ételeket. A lakoda- lomban hagyományosan cigánybanda szolgáltatta a talpalávalót, ezt a szokást a reformátusok előbb elhagyták, mivel a katolikusok szerint nem illett rangjukhoz, gazdagságukhoz, szégyellték. A temetési szokásokban is voltak különbségek a két felekezet között, pl. a koporsó elhelyezésében, a ravatal melletti felállás rendjében. A reformátusok, amikor kihozták a házból a koporsót, az ajtó vonalában egyenesen helyezték el, a katolikusok viszont keresztbe tették, lábbal a kapu felé, hogy nehogy visszajárjon a halott. A ravatal melletti felállás sem egyezett. A katolikusoknál a halott fejénél álltak a legközelebbi hozzátartozók, szülők, gyerekek, baloldalt a rokonság, rokonsági fok szerint elhelyezkedve, jobboldalt az ismerősök, a pap pedig a halott lábánál. A reformátusoknál viszont a pap a halott fejénél állt, a közeli rokonok baloldalt, az ismerősök jobboldalt, sőt emlékeztek arra, hogy régebben a gyászolók nemek szerint is elkülönültek, bal oldalt álltak a női hozzátartozók, jobboldalt pedig a férfiak. ízlésbeli különbségük számos dologban megnyilvánult: pl öltözködésben, beszédstílusban. A református asszonyok a ruházkodásban a sötét, visszafogott színeket kedvelték, a katolikusok viszont szívesen magukra öltötték az élénkebb színű ruhákat, kendőket. A református asszony ki nem ment volna kartonruhában az utcára, lealacsonyítónak tekintette, mivel a katolikusok abban jártak hétköznap. A férfiviseletben is voltak különbségek. A katolikus férfiak magas szárú, oldalvarrott csizmát viseltek, a reformátusok rövidebbet és hátul varrottat. A kalapjukat sem egyformán viselték, a katolikusok elől begyűrték, a reformátusok nem. Étkezési szokásaikban is voltak különbségek. A reformátusok a zsíros, nehéz ételeket kedvelték, a katolikus jászok inkább a tejes, habart ételeket fogyasztották. A beszédstílusukban is felfedezhetünk különbségeket. A katolikusok az északmagyarországi nyelvjárás szerint sok ével, j-vel beszélnek (pl. patyika, tyükör), a reformátusok pedig ível, inkább a tiszántúli nyelvjárást követik (pl. píz, níz). Nagyon ügyeltek arra, hogy át ne vegyék egymás beszédstílusát. A gyerekek játék közben gyakran megtanulták egymástól a másfajta ejtésmódot, aminek a szülők egyáltalán nem örültek, sőt a református asszony képes volt megfenyíteni a lányát, ha valamit katolikus módra „jászosan" ejtett. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a felekezeti különbségek sajátos megosztottságot eredményeztek Jászkisér népi kul154