H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)
Füvessy Anikó: Rajczy Mihály szignált vagy stílusban azonosítható munkái
Felirata: „an no 1843 esztendőben Készítette Ralytzi Mihály Mező Csat Várossában Nemes Ferenc Nek Bagyámúrmnak". Az edény nyaka alatt ujjnyomásos abroncs fut körbe. Ilyen abroncs található Horváth József 1889-es butykoskorsóján is. A tiszafüredi ifjú Nagy Mihály korsói is egysoros ujjnyomásos abroncsúak, mely a füredi emlékanyagban egyedülálló, utalva a díszító'elem csati eredetére. A Rajczy-korsó gazdag díszítményű (4. kép). Fülén barna bogyós ág fut végig, nyakán az abroncs felett barna, zöld és sárga rozmaringág. Hasán függőleges elrendezésben virágelemek, melyet barna rozmaringágak választanak el. Két oldalán fülesvázában három matyórózsa, közte a tobozzal, hasán hajló leveles ág íveiben három kinyílt virágtányér. Színezése: barna, sárga és zöld, némi vörössel. Virágornamentikája a datálatlan miskakancsón és butellán hasonló megfogalmazású, mely jelzi, mindhárom darab az 1840-es évek elején készült. A korai Rajczy-munkák közé sorolhatjuk a Szentirmai-gyűjteményből bekerült egyik sárgásfehér alapú bokályt is, melynek két oldalán függőleges leveles ágsor íveiben a jellegzetes írókázott gáránátalmák díszlenek. 1859-ben monogramjával, RM is hitelesítette fehér engóbon zöldmázas úrasztali boroskancsóját. Csak karcolt felirat díszíti visszahajló füle mögött. A karcolt, majd barnával kitöltött monogramok 1847-es, 1855-ös és 1857-es miskakancsójain is szerepelnek. Az évszám és az esztendő szó íráskaraktere alapján egy 1861-es háromrészes hordóbutellát is az ő munkájának tarthatunk. Szerkesztett és szabad rajzú díszítményei alapján szintén Rajczy-munka egy gombos fogantyújú komaszilke fedő. A hagyomány szerint egy kis füles tálat is ő készített. Öblében virágágon álló karcolt kakas található „kúkorikú" felirattal. A madárkompozíciót a tál szélén körbefutó leveles-virágos ornamentika zárja. Kresz Mária gyűjtése szerint unokájának készítette. Ez az egyetlen darabja, melyen a galambhoz hasonló madárábrázolástól eltér. Az emlékanyagból feltűnő módon hiányoznak 1843 előtti készítményei. Mivel 1838. március 9-én kötött házasságot, feltételezzük, hogy ekkortól már állandóan Mezőcsáton dolgozott, de lehetséges, hogy még nem önálló műhelyben. Műhelynyitását az 1840-es évek elejéhez, első szignált munkáinak megjelenéséhez köthetjük. Ezt megelőzően talán apja műhelyében dolgozott, ahol díszített kerámiái stílusára egy 1838-as miskakancsó készítője jelentős hatást gyakorolhatott. Ez az első szerkesztett díszítményű miskakancsó, mely számos olyan elemet sorakoztat fel, mely a későbbi Rajczy-munkákon kiforrott formában köszön vissza. Edényein olyan díszítőelemek is előfordulnak, melyek Fazekas János stílusban azonosítható munkáin már néhány évvel korábban megjelentek. Ezek a meglévő motívumok új elemekkel és ábrázolásmóddal kiegészítve jelennek meg jellegzetes stílusában. Új elem a szőlőfürt, a kétszínű toboz, a csillagszerű virág, a plasztikus virág indák, levelek társaságában. Újszerű ábrázolásmódban jelenik meg a madár. Rajczy Mihály fennmaradt munkáinak ornamentikája mind írókás, mind karcolt elemeiben stílusának gyors letisztulását jelzik. A néhány év alatt állandósult elemeken a későbbiekben sem változtat; ritka kivétel az 1866-os miskakancsó, melynek hasán az asztalos, kovács, kerékgyártó és lakatos szerszámok plasztikus változata szerepel. Valószínűleg hasonló állandóság jellemezte folyóedényeit is. Munkássága az új stílusú népművészet klasszikus időszakához köthető, mely az elkülönülés ellenére is még őrzi mértéktartó, kissé nemesies jellegét. Ez a hagyományokon alapuló mértéktartás a korszak mezőcsáti fazekasságának is jellemzője, melyre minden kutató felfigyelt. Okaként a református többségű, nagyrészt nemesi eredetű lakosság elzártságából adódó folytonosságát jelölik meg, mely a délborsodi Mezőség falvainak nagy többségét is jellemezte. Ez a földrajzilag zárt, társadalmi összetételét alig változtató vidék vásárlóközönsége ízlésében a nyitottabb vidékeknél hagyományhűbb, a változásokra kevésbé érzékeny volt, melyhez a fazekasoknak is alkalmazkodni kellett. Ez tükröződik vissza nem csak Rajczy Mihály, hanem a XIX. századi mezőcsáti fazekasság stílusfejlődésében is. 28 NM 51.31.429. 29 Képét Kresz M., 1960. a 12. ábrán közli. Leltári száma: NM 59.150.81. 30 SREM F.1986.9. 31 NM 127463. 32 NM 69.153.22.; Kresz M., 1970. 120. p. 33 HOM 53.10.1.; A tárgyon szereplő szerkesztett motívum elsőként a miskolci származású, 1825-1836 között a debreceni céh keretében 1831 es butykoskorsóján (DM Sz. 1908.1057) fordul elő. V.Ö.: Szalay E., 1980. 37-40. p., Füvessy A., 1993. 383-384. p. 34 Kresz M., 1991. 56-57. p.; Vida G., 1997. 280. p. ]ozó Kosik István 141
