H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Füvessy Anikó: Rajczy Mihály szignált vagy stílusban azonosítható munkái

/. kép. Irókás díszű butella (NM 128425) 2. kép. Madaras butella 1853-ból (NM 68.33.2.1 kortársai mellett a későbbi fazekasok alkotásait is döntően befolyásolta és ezzel a mezőváros stílusának alapvető jellegét adta meg. 7 1981-ben Rajczy Mihály stílusalakításában már nem az apait, hanem Debrecen, azon belül pedig Török Ferenc hatását tartotta meghatározónak. Mivel Debrecen díszedényeivel nem vásározott, feltételezte, hogy Rajczy Mihály és más csati fazekasok vándorlegényként jutottak el a nagyhírű fazekasközpontba. Rajczy itt láthatta Török Ferenc alkotásait, az így megismert díszítőelemekből alakította ki saját jellegzetes stílusát. Debreceni stílushatás azonban ezen az úton nem érhette az ifjabb Rajczy Mihályt. Az 1830-tól fennmaradt Debrecenben dolgozó legények szegődtetési könyvében egyetlen csati fazekaslegény nevével sem találkozunk, Rajczy így Török Ferenc munkáival sem kerülhetett kapcsolatba. Legénye sem lehetett, mert Török Ferenc első legényét 1840-ben szegődtette. így biztosak lehetünk abban, hogy közvetlen debreceni hatás sem az ifjabb Rajczy, sem Török Ferenc részéről nem érhette Mezőcsát fazekasait. A két fazekasközpont közti stílusrokonság nyilvánvaló. Ez azonban csak 1830 előtt következhetett be és az is lehetséges, hogy csak közvetett úton. Vida Gabriella kutatásai arra derítettek fényt, hogy a 17-18. századi miskolci fazekasstílus a korabeli debreceni stílushoz igen 20 hasonló volt. A mázas díszkerámiát készítő csati fazekasok első generációja a miskolci fazekascéhhez erős szálakkal kötődött, tehát a Debrecenhez rokon stílus elemeit Miskolcról is magukkal vihették. Ez a céh nyitott volt, idegen fazekasok céhbe lépését, de még a kontármunkát sem akadályozta. Debreceni származású mesternél tanult Miskolcon Hatalmas Pál, aki négy inasán keresztül maga is közvetíthette Mezó'csátra a debrecenihez 17 Domanovszky Gy., 1953. 22. p. 18 Domanovszky Gy., 1981. 183. p. 19 HBmLt IX.8.44; Domanovszky Gy., 1953. 32. p. 20 Vida G., 1997. 264. p. 21 Füvessy A„ 1989. 325-328. p. 138