H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Európai régiók közötti diffúziós kapcsolat a 18-19. században: német típusú fazekaskemence a Déldunántúlról

volkskundlichen Literatur oft vor, dass zwei Öfen nicht weit voneinander publiziert werden, (wie z.B. in Ete oder in der Werkstatt von Steig) und dies haben wir auch in Mórágy beobachten können. Es hängt offensichtlich mit der Übung des technologischen Verfahrens der Hafnerarbeit zusammen, und die Beantwortung der Frage kann die Aufgabe der weiteren Forschung bilden.

18 Die gründliche Analyse der Fertig-und Halbfertigwaren , ihre zahlreichen, deutschen Parallelen im Einklang mit den Ausgrabungsbeobachtungen weisen darauf hin, dass der freigelegte Ofen in seiner äusseren Form den Brennöfen der zeitgenössischen ungarischen Hafner zwar ähnlich ist, aber er war in der Tat das Gerät der die deutschen Traditionen pflegenden Handwerker, welche die technischen, technologischen Kenntnisse aus Pfalz und Württemberg mit sich gebracht hatten. Der in Mórágy, Kossuth Str. 86. freigelegte Ofen ist eines der Beweisstücke der auch bei uns aufs neue ordnenden, territoraialen Arbeitsteilung infolge der blockmässigen Einsiedlungen in grosser Menge ab 18.Jh. Die auf den deutschen Gebieten am Anfang des 18.Jh. schon allgemein beobachtende Erscheinung der fachlichen Spezialisierung und Arbeitsteilung in Völgység ist ein guter Beweis für die Verbreitung der kulturhistorischen Erscheinungen durch Diffusion. Der im Ofen gefundenen Keramikstoff zum Verkauf macht uns die Aufmerksamkeit darauf auf, dass die organische Entwicklung von dem mit der europäischen Technologie im Spätmittelalter noch Schritt haltenden, sogar in etlichen Beziehungen fortschritt-lichen ungarischen Handwerk - im Gegensatz zu der die türkische Kontinuität betonenden Meinung der früheren Forschungen Ende der türkischen Herrschaft stockt, demfolgendessen erreicht es in Hinsicht von der Technologie und dem Motivschatz durch seine innere Entwicklung erst viel später das allgemeine, europäische Niveau. Diesen Prozess beschleunigen die den Mórágyer ähnlichen, archäologischen Methoden angebenden Diffuserscheinungen. GÉZA SZABÓ EURÓPAI REGIOK KÖZÖTTI DIFFÚZIÓS KAPCSOLAT A 18-19. SZAZADBAN: NÉMET TÍPUSÚ FAZEKASKEMENCE A DÉLDUNÁNTÚLRÓL Az elmúlt években ismét a figyelem központjába került a magyar néprajzi kerámia eredetének, gyökereinek kutatása. A sárközi, és ezen belül a mórágyi kerámia fontosságára már többen is felhívták a figyelmet, azonban egyetlen kerámiaközponton messze túlmutató jelentősségére csak a legutóbbi kutatások derítettek fényt. A magyarországi gyűjteményekben lévő mórágyi edények újraértékelését legutóbb Nagy Janka Teodóra végezte el. Az újabban felmerült néprajzi, történeti és gazdaságtörténeti problémák megválaszolása szükségessé, az elmúlt egy-két évben megszaporodott régészeti leletmentések alkalmával előkerült új leletanyagok és az ezekhez kapcsolódó ásatási megfigyelések pedig lehetővé teszik a problémakör újbóli, interdiszciplináris elemzését és értékelését. A kész- és félkész termékek alapos elemzése, bőséges német párhuzamai az ásatási megfigyelésekkel összhangban arra mutatnak, hogy a Mórágyon feltárt kemence bár külsejében nagyon hasonlít a korabeli magyar fazekasok edényégetőire, valójában a Hessenből, Pfalzból és Württembergből hozott technikai, technológiai ismereteket, német hagyományokat folytató kézmű- vesék eszköze volt. A Mórágy, Kossuth L. u. 86. sz. alatt feltárt kemence a XVIII. századtól a nagytömegű, tömbszerű betelepülések következtében nálunk is újrarendeződő térségi munkamegosztás egyik tárgyi bizonyítéka. A német területeken a XVIII. sz. elején már általánosan megfigyelhető szakmai specializálódás és munkamegosztás e völgységi megjelenése a gazdasági és kulturális jelenségek diffúzió útján történő terjedésének jó bizonyítéka. A kemencében talált értékesítésre szánt kerámiaanyag pedig arra hívja fel figyelmünket, hogy a későközépkorban az európai technológiával még lépést tartó - sőt egynémely vonatkozásban élen járó - magyar kézműipar szerves fejlődése a korábbi kutatás török kori kontinuitást hangsúlyozó véleményével szemben a török kor végén megakad, s technológia és motívumkincs tekintetében belső fejlődése révén csak jóval később éri el ismét az európai színvonalat. Ezt a folyamatot gyorsítják a mórágyihoz hasonló, régészeti módszerekkel megfogható diffúziós jelenségek. 17 CSALOGOVITS 1937 330-331.; KRESZ 1960 352. 18 Nach Ágnes Steig differenzierten sich die zwei von Mária Kresz beobachteten Öfen bei ihrem Vater sowohl in Form als auch in Struktur. Ihrer Erinnerung nach gebrauchte man die runden oder langen Öfen abhängig von der Menge der auszubrennenden Waren. 19 Beinahe jedes Dorf hätte - wie auch auf den deutschen Gebieten - seine eigene, kennzeichnend spezielle Ergänztätigkeit gehabt: Das benachbarte Bátaapáti war von den Glashütten, "falu den Tischlern und Stuhlflechtern, Hartau Webermeistern berühmt. 20 MÉSZÁROS 1968; SOPRONI Olivér 1982: A magyar művészi kerámia születése. A török hódoltság kerámiája. Budapest. 129