H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Dankó Imre: A Jászkun Kerület 1833. évi tariffája (Adalék az árucsere-vásár dokumentációk kutatásához)

tárgyával, és Termesztményekkel terhelve jelennek meg a' Vásárokon - 30 8

szor Üres kocsitól - 30 9

szer Lóhátakon megjelenő', 's úgy nevezni szokott Sáfrányos Kereskedők sátorától — 30 10

szer Hátalló, és földszint áruló portékásoktól, (Zsidóktól) - 18 11

szer Konyhát tartó pecsenye, sütögető sátortól - 40 12

szer A' gyalog áruló kofától - 2 13

szor Gombkötőtől, patkoló Lakatosoktól, Kovácsoktól - 15 14

szer Minden darab számos marhától, és lovaktól - 15 15

szer Eladásra kiállított sertéstől darab szám szerént - 5 16

szor Borjútól, szamártól - 5 17

szer Minden darab juhtól - 3 //. A' Héti Vásárok, és Piarczi árulásokra nézve: 1

szor Egy szekértől, vagy kocsitól, a' mellyek Termesztményeket, vagy Tüzelló't árúinak - 15 2

szor Fa edényeket, deszkákat, és cserép eszközöket árúlók - 30 3

szor Földszint áruló, és minden nemű idegen, és helybeli állandó kofától — 1 4

szer Egy sertéstől darab szám szerént - 3 5

szor Egy juhtól, vagy borjútól — 2 6

szor A' vékától minden használatra - 6 7

szer Héti Vásárokban sátoroktól, és ki rakodó mester emberektől — 8 A' Nemes emberek saját Jószágaiktól, és Termesztményeiktől, ha azokat bebizonyítják, semmi Taxát sem fizetnek. Költ az 1833dik esztendei Sz. András Havának 18dik napján, a' Tekéntetes Nemes Jász, és két Kun Kerületeknek Jász-Berény Várossában tartatott Közönséges Gyűléséből. Kiadta: Bartsik Márton, m.k. a' tisztelt Tekintetes Kerületek AlJegyzője. Tarifánk a Hármaskerület vásárai és heti vásárai számára készült. Szabad kerületekről lévén szó középkori-késő középkori vásárszabadalmaikat a jászkunsági települések nem egyenként, hanem közösen, a szabadalom- vagy kiváltságlevélben foglaltan kapják meg. Erre a körülményre hívta fel a figyelmet llléssy János a Vásárszabadalmak jegyzéke című összeállítása bevezetőjében ekként: „A tárgy iránt érdeklődők tehát ne tévesszék el szemük elől, hogy a régebben kelt s a jelen jegyzékben nem foglalt vásárszabadalmak esetleg a már közölt kiváltságlevelek közt találhatók föl.' így a jászberényi, esetleg a jászberényi jászok számára 1646-ban kiadott kiváltságlevélben, illetve Jász-Kunság az 1583-ban, az 1668-ban, az 1682-ben, az 1745-ben, az 1746-ban, illetve az 1751-ben kiadott kiváltságlevelekben, vagy az ezeket a kiváltságleveleket átíró, megerősítő, illetőleg nemiként módosító 1508. évi, valamint az 1697-ben kiadott kiváltságlevelekben. A Nagykunság településeiét pedig esetleg a Kolbászszéki kunok 1467., 1508., 1527. és 1552. évi kiváltságleveleiben találhatjuk meg. Ezek a kiváltsági szabadalomlevelek a XVI—

XVII. század folyamán sok változáson mentek keresztül, mígnem a XVII—

XVIII. század fordulójára, például esetünkben a Hármaskerület eladásával (1702) érvényüket is vesztették. Minderről nagyszerűen tájékoztat bennünket Kiss József, címében is beszédes, monografikus feldolgozása. A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején (1702-1731). Illetve különösen két fejezete; az első A jászkunsági községek népessége és a parasztgazdaságok 1690-ben című (19-28.), a másik pedig a sajátos tárgyunkat közvetlenebbül érintő, Ősi kiváltságok és közigazgatási szervezet a Jászkun Kerületben című (29-38.). A redempcióval (1745) nem teljes mértékben állt vissza ebben a tekintetben a régi rend. Elannyira nem, hogy a legjelentősebb jászkunsági vásárhelyek esetében már a XVII. század legvégén, zömében azonban a XVIII. század folyamán az egyes jászkun mezővárosok önálló, saját vásár- (hetivásár-) szabadalmakat kaptak. Abban, hogy milyen korán kaptak vásárszabadalmakat az egyes települések szépen megmutatkozott egyfajta hierarchia nemcsak a vásárok, hetivásárok nagyságát, jelentőségét illetően, hanem a települések hierarchiáját tekintve is. Tarifajegyzékünk ekként az alább következő jászsági, kiskunsági, illetve nagykunsági vásárokra-hetivásárokra vonatkozott: A Jászságban (Jász Kerület) a következő újkori vásárszabadalmak alapján tartották meg vásáraikat a jász helységek (ov.=országos vásár; hv.=heti vásár): Jászberény ov. 1692., Egy eredeti példány a szerző birtokában van. Szabó László: Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid története írásban és képekben. Szolnok, 1996. Benne külön említjük A Jászság, a Nagykunság és Külső-Szolnok vármegye a török kor utáni időkben című fejezetet: 101—143. p.; Kiss József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején (1702-1731). Budapest, 1979. — A tárgyalás során minden esetben utalunk Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (I—IV., Pest, 1851.) és a Tóth Tibor szerkesztette Adatok Szolnok megye történetéből című (I. Szolnok, 1980.; II. Szolnok, 1989.) munka adataira. Illésy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900. 3. p. Jászberényi jászok. Illésy János: Községi kiváltságlevelek jegyzéke. Budapest, 1989. 13. p. Jász-Kunság. Illésy J.: A községi kiváltságlevelek jegyzéke. I. m. 14. p. Halasszéki kunok. Illésy J.: A községi kiváltságlevelek jegyzéke. I. m. 13. p. A kolbászszéki kunok. Illésy J.: A községi kiváltságlevelek jegyzéke. I. m. 16. p. 115