Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Pató Mária: A szolnoki városi könyvtár és múzeum története (1933—1944)
A város közművelődésének alakításában a helyi újságok jelentős szerephez jutottak. 1890. júliusában jelent meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, amely a vármegye hivatalos közlönyének szerepét töltötte be. 1919-ben indult a Szolnok és Vidéke — erősen klerikális jellegű —, 1926 és 1939 között a Szolnoki Újságot, a korszak legnívósabb lapját hetenként kétszer, majd háromszor kapták kézhez az olvasók. 1932-től megindult a Nemzeti Jövőnk, amely 1944-ig jelent meg. 15 A Városi Közkönyvtár létrejöttének előzményei 1932-ben a Budapestről idelátogató író, Nagy Lajos így jellemzi a város kulturális életét: „Könyv igazán kevés fogy. [...] Nyilvános könyvtár nincs. [...] Múzeum nincs. Művészi értékű szobrok az utakon, tereken nincsenek." 16 Először a század elején merül föl annak a gondolata, hogy Szolnokon nyilvános könyvtárat létesítsenek. Ez a gondolat, a legtöbb vidéki városhoz hasonlóan szorosan összekapcsolódott a múzeum alapításával. Hild Viktor, szolnoki főlevéltáros és régészeti kutató már 1913-ban felvetette egy kultúrpalota építésének tervét, melyben múzeum és könyvtár együttesen kapna helyet. Reálisan látta, hogy a művelődni kívánó olvasók részére olyan könyvtárat kell létrehozni, melynek tudományos és ismeretterjesztő művek képeznék az alapját, s a népkönyvtárak folytatásának tekinthetők. A múzeum és könyvtár elsődleges feladatának a szakszerű és intenzív gyűjtést tartotta. 17 A húszas évek elején a könyvtár ügye újból előtérbe került, amikor Kautz Károly szolnoki cipészmester 793 kötetes könyvtárát a városra hagyta. 18 A könyvek rendezésével, leltározásával Kiss Gábor árvaszéki elnököt bízták meg, aki a polgármester intézkedését kérte egy nyilvános könyvtár létesítésének elrendelésére. 19 1925-ben Zombory Lajos festőművész tervet készített ugyan egy kultúrpalota megépítéséhez, de a terv pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. 20 Sokévi várakozás és szervezőmunka után 1933. május 2-án Szolnokon megalakult a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület Balogh Béla lelkes és kitartó munkája nyomán. A társadalmi összefogás, amit 2.000 aláírás is bizonyított, az országos intézmények — Nemzeti Múzeum, Országos Gyűjteményegyetem — és Tóth Tamás polgármester támogató segítsége együttesen járultak hozzá az egyesület létrejöttéhez. 21 Az egyesület céljait a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület alapszabálya így fogalmazta meg: „Az egyesület célja: anyagi és erkölcsi hozzájárulás [...] a városi nyilvános könyvtár és múzeumi gyűjtőhely fenntartásához, hogy ezzel előmozdítsa Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye történelmi, régészeti emlékeinek és értékeinek nyilvántartását, megőrzését..." 22 Az egyesület a tagsági díjak befizetésével, a tagok adományaival és ismeretterjesztő előadások rendezésével kívánta támogatni a gyűjtőhelyet. Az egyesület tagjai a következőkből álltak: 23 1. Rendes tag, aki évenként 4 Pengő 80 fillérrel járult hozzá az intézmény fenntartásához. 2. Pártfogó tag, aki évente 10 Pengőt fizetett be. 3. Örökítő tag, aki egyszerre és mindenkorra 100 Pengő tagsági díjat fizetett be a pénztárba. 4. Tiszteleti tag, aki Szolnok vagy a közkönyvtár és múzeumi gyűjtőhelynek értékes szolgálatokat tett. Az egyesület a következőképpen épült fel. Az egyesület ügyeit a közgyűlés, a választmány és a tisztikar intézte. A közgyűlés a tagok öszszességének képviseleti szerve, mely évenként egyszer összehívásra került. A választmányt a közgyűlés által három évenként választott tisztikar és húsz választmányi tag alkotta. 24 Az elnök oldalán a város ismert polgáraiból álló tisztikar működött. 25 15 Arató Antal—Szász Andrásné: A Szolnok megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája (1868—1972). Szolnok, 1976. 236 P16 Nagy Lajos: Magyar város 1932-ben. In: A falu meg a város. Bp., 1981. 19. p. 17 Hild Viktor: Az alföldi közművelődési egylet. In: Független Lap. 1913. 28. sz. 5. p. 18 Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914—1944. In: Zounuk 4. Szolnok. Szolnok Megyei Levéltár, 1989. 118. p. 19 Szolnok Megyei Levéltár (SZML) Szolnok város 1924. évi december 30-án tartott közgyűlési jegyzőkönyve 18051/1924. 20 Kaposvári Gyula: Egy álom megvalósul. In: Múzeumi levelek. 1959. 2. sz. 8. p. 21 SZML Szolnoki irományjegyzék 96/1934. 22 A Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület alapszabályai. Szolnok, 1935. 3. p. 23 Uo. 4 p. 24 Uo. 5—10. p. 87
