Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Vadász István: A tiszafüredi nyomdák története

jegyek, levélpapírok, borítékok, árjegyzékek és körlevelek, számlák, gyászjelentések készültek „a legjutányosabb árak mellett". Itt nyomtatták a „Tiszafüred és Vidéke" című hetilapot is. Füzet alakú kiadványai közül meg kell említenünk a helybeli tűzoltóegylet alapszabályait. Sajtóbeli híradásokból tudjuk azt is, hogy itt jelent meg a tiszafüredi izraelita szentegylet alapszabálya, Tiszafüred mezőváros tűzrendészet'! szabályrendelete, a polgári kaszinó könyveinek jegyzéke valamint Kandó Géza füzete a tűzoltóknak szóló kürtjelekről.

25 Ezek a 20—30 oldalas kis füzetek feltételezéseink szerint 100—200 példányban jelentek meg. Egyedül a tűzrendészeti szabályrendeletről tudjuk, hogy 300 példányban adták ki. Bár a Lőw-nyomda termékei közül elsősorban a hetilap példányai maradtak ránk, a korabeli viszonyok ismerete és a híradások alapján úgy véljük, hogy a nyomda elsősorban a meghívók, körlevelek és számlák megrendelése nyomán jutott a legtöbb munkához. A Kohn-nyomda tulajdonképpen ugyanolyan termékek előállítását végezte, mint amilyeneket az elődjénél megismertünk. E nyomda termékei között azonban falragaszokról is tudunk. A plakátok megjelenése összefüggésben van a nagyobb tömegeket vonzó rendezvényekkel: nem véletlen, hogy a Kohn-nyomda falragaszai az „ezredévi" ünnepségek helyi eseményeihez kapcsolódnak. Ez a nyomda ugyanakkor megpróbál egy igen fontos és biztos piacra is betörni: a közigazgatási nyomtatványok előállításával is kísérletezik. A járási főszolgabírói hivatalok részére „Kézbesítési ívek"-et nyomtat, de a környékbeli községi elöljáróságok is készíttetnek a Kohn-nyomdában hivatalos nyomtatványokat. Érdemes megemlíteni, hogy ez az időszak a vidéki nyomdák „előretörésének" korszaka. 1892-ben például a közoktatási minisztérium is arra hívta fel a vidéki hatóságok figyelmét, hogy a munkájukhoz szükséges nyomtatványt ne csak a fővárosi nyomdáktól rendeljék meg, hanem megrendeléseikkel támogassák a helyi nyomdákat. Ennek a felhívásnak azonban egy sajátos helyzet lett az eredménye: az 1890-es évek közepétől a fenti felhívás szellemében fellépő gyomai Knernyomda olyan eredményesen tevékenykedett a fővárosi nyomdák monopóliuma ellen, hogy néhány év múlva a magyarországi községek kétharmadát Knerék látták el nyomtatványokkal (ez a nyomda alkalmazotti létszámának alakulásán is látszott: míg 1900-ban 12 fő, 1914-ben már 150 fő dolgozott a Kner-nyomdában!)

36 Goldstein Laura és Goldstein Adolf nyomdájának a termékeiből több, mint 600 db nyomtatványt sikerült tanulmányoznunk, a Merkúr-nyomda emlékét viszont mindössze 8 db, eddig előkerült termék őrzi. A Goldstein-nyomdában — jelenlegi ismereteink szerint — 5 hírlap készült. 1903 és 1904 között itt adták ki a „Tiszafüred" című hetilapot, 1907. június 23-án a „Tiszafüredi Emléklapot". 1908-tól 1914-ig jelent meg a nyomda előállításában a „Tiszafüredi Újság" című hetilap, de itt nyomtatták az 1911-ben Poroszlón induló „Egyházi Élet" című hírlapot is. 1921-ben a Goldstein-nyomdában nyomtatták az „Ifjú Polgárok Lapja" című folyóirat legelső számát is, melyet egyébként a tiszafüredi polgári iskola tanára, Siklaky István szerkesztett. Később a kiadvány országos terjesztésű folyóirat lett: kb. 5000 példányban, a debreceni városi nyomdában állították elő.

37 A Goldstein testvérek nyomdájában több, a helytörténet tanulmányozása szempontjából is igen fontos és roppant hasznos füzet is megjelent, a nyomda azonban a hivatali és a kereskedelmi nyomtatványok terén szerzett jelentős piacot. Az 1910-es évektől a tiszafüredi járás kereskedői és iparosai, egyesületei, társaságai innen szerezték be a munkájukhoz szükséges nyomtatványokat, sőt egyes községek elöljárósága (Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszanána) is a rendszeres megrendelők közé tartozott. A Goldstein-nyomdában készültek a tiszafüredi fontosabb eseményeket beharangozó plakátok is. így például az 1910-es években rendszeresen újra nyíló tiszafüredi fürdő plakátjai, a Tiszafüredi Torna Club (TTC) labdarúgó-mérkőzéseit hírül adó falragaszok, vagy az 1910-es évek derekán induló „mozgóképszínház" műsorát ismertető plakátok. Az 1920-as évektől rendszeressé váló polgári iskolai évkönyvek is a Goldstein-nyomdában jelentek meg — leszámítva az antiszemitizmus által ellehetetlenített 1942—44 közötti időszakot.

38 A fentiek mellett meghívók, névjegyek, számlák, nyugták és gyászjelentések teszik teljessé a nyomdai termékek listáját. 35 Az említett kiadványok megjelenéséről lásd T-Fü. V., 1890. 21. sz., 1891. 16. sz., 1891. 19. sz., 1892. 29. sz. és 1893. 17. sz. 36 A helyi ipari nyomdák tíz esztendeje. A Gyomai (Kner) Nyomda, pp. 723—764. A Magyar Grafika 1958. 6. számának melléklete. 37 Országos Széchényi Könyvtár (Bp.) hírlapgyűjteménye, Az Ifjú Polgárok Lapja. 38 Győző László visszaemlékezése — KPM-A. 1056—86. 79