Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Vadász István: A tiszafüredi nyomdák története
megnevezésű vállalkozásokat elítélik, mert ez árthat a nyomdászatnak és a nyomdának. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy kisebb városban a „nyomdász" kénytelen volt úgy gondolkodni, „hogy amit az egyik üzletágon veszít, azt kinyeri a másikon". Az akkori vélekedés szerint egy újonnan létesített nyomda első teendője egy új lap megalapítása volt. Ez már akkor is jó vállalkozásnak bizonyult, ha a bevétel és a kiadás egyensúlyban volt, mivel a „lap egy folytonos reklám, mellyel a nyomda életjelt ad magáról". A Tiszafüred környékén létesített nyomdák felszereltsége természetesen igen vegyes képet mutat (3. táblázat). 3. táblázat A Tiszafüred környékén található nyomdák technikai felszereltsége (1914—1933) 20 N ^omógép Szegőgép 1914 1925 1933 1914 1925 1933 Tiszafüred (Goldsteinnyomda) 2 1 2 — — — Mezőkövesd (Balázs F.-nyomda) 2 3 2 — — — Karcag (Kertésznyomda)) 4 3 4 — — — Eger (Lyceumi Nyomda) 4 n.a. 4 — n.a. — Kunhegyes (Ballá S.-nyomda) n.a. 2 n.a. n.a. — n.a. Debrecen (Városi Nyomda) n.a. n.a. 7 n.a. n.a. 5 Poroszló (Haladás Nyomda) — n.a. 1 n.a. n.a. — n.a. = nincs adatunk A nagy múltú, nagyobb városban működő nyomdák (pl. az egri Lyceumi vagy a debreceni Városi Nyomda) gépekkel jobban ellátottak voltak, mint a kisebb településeken dolgozó üzemek. Ezekben legfeljebb egy-két nyomógép volt, szedőgép viszont még a nagyobb üzemekben is ritkaságnak számított. Még az 1930-as években is jellemző a nagyfokú technikai lemaradás. 1933-ban az ország nyomdáiban összesen 2402 db nyomógép és 568 db szedőgép van. A vidéki nyomdák elmaradottsága viszont szembetűnő: mindössze 938 db nyomógéppel és 90 db szedőgéppel dolgoznak. 21 Egy 1899-es adatközlés szerint a tiszafüredi Weiszmann Sámuel-féle nyomdában 2 db „amerikai sajtó" és 1 db „segédgép" (talán vágógép) található. 1903-ban pedig arról értesülhetünk, hogy Goldstein Laura nyomdájában 1 db kézisajtó és 1 db emeltyűs vágógép eladó. A modernebb gépek terjedését nyilvánvalóan a villanyvilágítás hiánya, illetve a villamosenergia hiánya hátráltatta: a Goldstein-nyomdába 1910 végén vezették be a villanyt. Ennek ellenére a nyomda mindvégig kézi erővel hajtott gépek segítségével üzemelt. Részletesebb adataink csak a Goldstein- és a Merkúr-nyomda berendezéseiről vannak. 22 A Goldstein-nyomdában az I. világháború után három amerikai gép is volt, sőt beállítottak egy gyorssajtót is, mellyel a nyomda teljesítőképességét jelentősen megnövelték. 23 Az amerikai gépeken kisebb nyomtatványokat készítettek (maximum A/3-as méretig), a „hetven-százas" (70x100 cm-es) Kőnig—Bauer-típusú gyorssajtón viszont újságot is lehetett nyomtatni. Imre Lajos szerint a Goldsteinnyomdában az 1940-es évek közepén mintegy 25 q-nyi betű volt: a legkülönfélébb típusokból és sorozatokból. Ebben a nyomdában volt még egy 60—64 cm-es kerekes vágógép, egy asztali perforálógép és egy fűzőgép is. Ezek a segédgépek is jelzik, hogy a Goldstein-nyomda könyvkötést is vállalt. A Merkúr-nyomda felszereltsége jóval szegényesebb volt: Grósz Emilnek mindössze egy kisebb amerikai gépe, továbbá egy „héblis" (karral működtetett) vágógépe volt. A Goldstein-nyomda tehát a környék legjobban 20 Kovács Károly: Hogyan rendezendő be egy középszerű vidéki nyomda? I— II. Nyomdász Évkönyv és Útikalauz (Szerk.: Novitzky N. László), Budapest, 1899., 1900. pp. 39—49. és pp. 44—50. 21 A 3. táblázat szerkesztésekor felhasznált források az alábbiak: 1914-re Nyomdász Évkönyv és Útikalauz, 1915. (Szerk.: Lerner Dezső), Budapest, 1915. pp. 80—131., 1925-re Nyomdász Évkönyv és Útikalauz, 1926. (Szerk.: Novitzky N. László), Budapest, 1925. pp. 80—115., 1933-ra Nyomdász Évkönyv és Útikalauz (továbbiakban: NYÉUK), 1934. (Szerk.: Lerner Dezső), Budapest, 1933., pp. 76—91. 22 NYÉUK, 1934. (Szerk.: Lerner Dezső), Budapest, 1933., pp. 76—91. 23 Tiszafüred, 1903. 1. sz. 74