Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

cipőre leginkább rászorulnak, kimutatást készítsen és azt tíz napon belül küldje fel a központba. A kimutatásba mintegy 40 rászorult tanulót lehetett felvenni. A kimutatás összeállítása és felküldése után a Rákóczi Ferenc utcai római katolikus iskolából egy tanuló, a központi evangélikus iskolából egy növendék, a Deák Ferenc utcai református iskolából kilenc gyermek, a központi református iskolából két diák, a hékédi külterületi állami népiskolából negyven tanuló, a berekháti állami iskolából hat, az alsóréti-újtelepi iskolából tizennégy tanköteles rászoruló gyermek kapott cipőt.

108 Ebbe a segélyezési akcióba Szentes elöljárósága is bekapcsolódott. A város polgármestere október 14-én átiratot intézett a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete helyi csoportjához, amelyben felkérte az igazgatóságot, hogy október 18-án délelőtt 10 órakor az „állami olcsó ruházati akció" ügyében tartandó értekezleten a szövetkezet képviseltesse magát. Az említett értekezleten a földmunkás-szövetkezet képviseletében Dadi Bálint jelent meg.

109 Az elmondottakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete központjának ezek a jótékonysági akciói a humánum mellett a bajoknak csupán némi enyhítését jelenthették, de nem a megoldását. Ezek az adományok a problémák tüneti kezelésére voltak elegendőek és többre nem. GYÖRGY BALÁZS DIE WIRKUNG DER WIRTSCHAFTSKRISE AUF DIE LEBENSVERHÁLTNISSE DER ERDARBEITER IM KOMITAT CSONGRÁD (1929—1933) Die Studie versucht einen Überblick über das Lebenniveau dieser gesellschaftlichen Schicht in den Jahren der grófién wirtschaftlichen Weltkrise zwischen 1929 und 1933 zu gebén. Beim Ausbruch der Krise lebten 2885 Erdarbeiter auf dem Teil des Komitats Csongrád, der jenseits der Theiíi liegt, und so wurden insgesamt 5217 Leute zu Hungernden. lm Jahre 1930 erreichte die Wirkung der Krise auch das Komitat Csongrád, und seit dem wurden die Arbeitsmöglichkeiten und Gehalte bedeutend weniger, und das beeinfluíite schwer das Fortkommen und den Gesundheitszustand der Erdarbeiter und besonders ihrer Familien. Das bestátigen auch die Ereignisse der zeitgenössischen árztlichen Untersuchungen. Die Regierung und die Ortsbehörden versuchten ihnen durch verschiedene soziale Maíinahmen zu helfen, aber diese humánén MaíJnahmen bedeuteten trotz ihrer guten Willens keine besondere Hilfe; nicht zufállig wurde diese Art der Hilfe von den Erdarbeitern "soziale Öltropfen" genannt. Das Erdarbeitertum Ungarns versuchte seine Lage durch politische Bewegungen — Auflehmungen, Memoranden — verándern, aber diese Bewegungen brachten nicht viele Ergebnisse, seine Lage wurde trotz der ehriichen Bestrebungen der Behörden beruhigend nicht bereinigt. 108 CSML/SzL SzFVSzI 36/1933. sz. 109 CSML/SzL SzFVSzI 41/1933. sz. 67