Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

Szentesről 120 kubikos ment dolgozni a szolnoki ármentesítő társulat körzetébe tartozó Zagyva— Körös gátemelési munkálataihoz. A község Nem­zeti Egység Szervezete azt kérte a főispántól, járjon közbe, hogy a nevezett kubikmunkán szeg­vári kubikosokat is alkalmazzanak, mivel közülük 250 a munkanélküli. 91 Az elmondottak alapján tényként szögezhető le, hogy a hosszantartó gazdasági válság a kubikos­ságot gazdaságilag súlyosan érintette, a vele járó munkanélküliség a csőd szélére sodorta őket, amely a mozgalmaikat, demonstrációikat a legtel­jesebb mértékig kiélezte. Fellépéseiket a szociál­demokrata párt, s az irányítása alatt álló föld­munkásszövetség vezette, szervezte, mint a rend­szer legális munkáspártja. * A válság nyomasztó hatása nemcsak gazdasá­gilag sújtotta a földmunkásokat, kubikosokat, hanem a nyomában keletkező munkanélküliség erősen kihatott egészségi állapotukra is, főleg gyermekeik egészségügyi helyzetére. A kubikosok családjában sok volt a beteges, fejletlen, vézna gyerek, a rossz táplálkozás és az egészségtelen, túlzsúfolt lakásviszonyok következtében. Az 1930-as években orvosok közreműködé­sével felmérték a kubikoscsaládok helyzetét. Az volt a feltevés, hogy a nép legfőbb baja a helytelen táplálkozás: a tárgyilagos orvosok azonban hang­súlyozták, hogy nem helytelen, hanem elégtelen táplálkozásról van szó. Különösen tragikus volt a kubikosok gyerme­keinek testi leromlottsága. Ez idő tájt Móricz Zsigmond, a nagy magyar író ellátogatott Szentesre is, és felkeresett egy sok­gyerekes kubikoscsaládot. Tudósításának befejező részében erről a látogatásról így ír: „Most egy kisfiú jön be, a kilencéves József, szokatlan kicsi, mintha hatéves lenne. Ragyogó arccal sürvít az anyjához, egy darab kenyeret hoz. Még bele sem harapott. Az anyja szégyenkezve dugja s hátra fordulva azonnal tör belőle a többinek — végig remeg benne a fájdalom: ez az a zsíros kenyér, amit a gyerekeknek szánt vacsorára? A kis fecskék táplálják a családot? 91 CSML/SzL Csongrád megye főispánjának általános iratai 92 Katona Imre: A magyar kubikosok élete. Bp., 1957. Hazai 93 Kiss László: I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. A nagy tápláló anya, a nemzet nem tud erről semmit?" 92 Móricznak ebben a kérdő mondatában figyel­meztetően benne van, hogy akik tehetnének vala­mit és erkölcsi kötelességük is lenne cselekedni, nem kellően sietnek a bajban lévők megsegíté­sére, holott a tisztességes segítségre ezek az emberek nagyon rá voltak szorulva. A harmincas évek elején a földmunkások vállal­kozószövetkezetének központja megvizsgáltatta kubikos tagjainak tanköteles gyerekeit, és a vizs­gálatról jelentést tett a földművelésügyi minisz­ternek. A jelentésből döbbenetes kép tárul elénk. 7500 tanköteles gyereket vizsgáltak meg, s kö­zülük mintegy 2300-nál (30%) valamilyen fogyaté­kosságot állapítottak meg az orvosok. Legfeltű­nőbb volt számarányra nézve a trachoma, mely­ben 680 gyermek, a megvizsgált gyerekek 9%-a szenvedett. Ez a számadat azonban nem fedte a valóságot, mert a fertőzött vidékeken arányuk elérte a 46%-ot is. Sok volt közöttük a fogbeteg, mert a szegény munkásnép anyagi helyzeténél fogva képtelen volt gyermekeinek a fogát kezeltet­ni. Az egészségesnek mondható gyermekek nagy része is magán viselte a gyengén fejlettség és a rossz táplálkozás nyomait, ami a gyermekeket tüdővészre tette hajlamossá. A trachomán kívül a megvizsgált gyerekek között gyakori volt az an­golkór: a hódmezővásárhelyi vizsgálat eredményei szerint a gyerekek csontozatában az angolkór nyomai voltak voltak találhatók. Szegváron a megvizsgált tanulók majdnem ki­vétel nélkül magukon hordozták a nyomorúságos táplálkozás nyomait, legtöbbje csontig le volt so­ványodva. Csongrádon a 123 megvizsgált gyermek közül az orvos normális fejlettségűnek, egészségesnek mindössze 39-et talált, 84 gyermek fejletlen és rosszul táplált volt. Ez utóbbiak közül 27 tanuló az orvosi szakvélemény szerint kezelést, illetve üdülést igényelt. ,A gyermekek egészségi állapota ijesztő hűséggel tükrözi vissza a szülők szociális helyzetét. A zsúfolt, egészségtelen lakás, szűkös, egyoldalú táplálkozás, az egészség ápolásához szükséges tényezők (szappan, fogkefe, fürdő) hiá­nya képezi a gyermekek fejletlenségének okát" 93 — fejeződik be az orvosi jelentés. Csongrád polgármestere 1930. július 25-én kelt jelentésében arról ad hírt, hogy a város la­667/1933. sz. as Népfront 110. I. 139—140. I. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom