Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

dóknak, akiknek már elfogyott a tüzelőjük, legalább fűtésre rőzsét utaljanak ki.

66 Március 30-án a község főjegyzője viszont kénytelen volt a főszolgabíróhoz azzal a kéréssel fordulni, hogy az ellátatlan kubikos és más földmunkáscsaládoknak a földművelésügyi minisztériumi keretből 100 mázsa búza kiutalását engedélyezze. A kért búzamennyiség kiutalását a főszolgabíró — boletta nélkül — mázsánként 6 pengős áron engedélyezte. Szegvár nincstelen mezőgazdasági és kubikmunkásainak peág 24 mázsa búzát utaltak ki.

67 A hatósági intézkedések egyértelműen arra vallanak, hogy ezek az eljárások csak részben tekinthetők kielégítőnek, például maga az a tény, hogy a főszolgabíró engedélyezte a búza kiutalását jutányos áron. A kubikosok ugyanis éppen a munkanélküliségükből kifolyólag, még ilyen ár mellett sem tudták megvásárolni a megélhetésükhöz szükséges fejadagot. A fennálló körülmények között célszerűbbnek mutatkozott volna az ingyenes gabonaosztás, megállapítva, hogy ez is csak ideiglenes megoldást jelenthetett. A gazdasági válság tovább mélyülése fokozottabb elégedetlenséget váltott ki a mezőgazdasági és kubikmunkásokból. 1932 februárjában a mindszenti kubikosok mozdultak meg elsőnek. Egy harminc főből álló csoport behatolt a főszolgabírói hivatalba, segélyt követelve. A főszolgabíró a csendőrökhöz folyamodott segítségért, akik eltávolították a kubikosokat, ráadásul a .zendülés" négy vezetőjét letartóztatták és átadták a szegedi ügyészségnek.

68 Csongrád város rendőrkapitánysága pedig 1932. március 2-án eljárást indított Túri István és további 27 kubikos ellen. A vád szerint a nevezettek 1932. február 28-án Ürmös Gergely, Csongrád, Putri u. 170. sz. alatti lakásán a rendőrség által tiltott összejövetelen vettek részt. Itt Hegedűs István a „Magyar mezőgazdasági válság és a magyar nép sorsa" című füzetből szemelvényeket olvasott fel. Ezt követően Nagy Ferenc a munkásság gazdasági helyzetéről, a politikai helyzetről, s a titkos választójogról tartott előadást, hogy lépjenek be a szociáldemokrata pártba. Az előállítottak közül Túri István 30 napi elzárást, a többi vádlott 25—25, 15—15, illetve 3—3 napi elzárást kapott kihágási cselekmény jogcímen..

69 66 CSML/SzL Mindszent község főjegyzőjének iratai 65/1932 67 Uo. 68 Molnár László: Csongrád megye... 69 A Csongrád megyei munkásmozgalom 1919. augusztus 353—354. I. 70 Bartha László—Gecsényi Lajos—Schneider Miklós: I. m. Április 7-én Szentesen a szociáldemokrata párt szervezett demonstrációt. A fenti napon a Kossuth téren — ez a tér volt az emberpiac is — 300—400 munkás gyűlt össze, zömében kubikos. A szo- ciáldemokrata párt kihasználva a helyzetet, felszó- lította a tömeget, hogy menjenek fel a megye- házára. Azonban a készenlétben álló rendőrök a tömeget feloszlatták, és így csak néhány munkás- ból álló delegáció ment fel a megyeházára. A küldöttséget a főispán és más tisztviselő sem fogadta, ezért az a magával vitt memorandumot az iktatóba adta be.

70 A megyében 1932 tavaszán a mezőgazdasági munkások és a kubikosok elégedetlensége memorandumok egész sorában jutott kifejeződésre, amelyekben megélhetést nyújtó munkát követeltek. 1932 áprilisában a Magyarországi Szociáldemokrata Párt csongrádi szervezete „Küldöttségünk a magyar nép küldöttsége, amely magában egyesíti a falu és a város szenvedő és nyomorgó népét" kezdetű memorandumot intézett gróf Károlyi Gyula miniszterelnökhöz. A párt a memorandumban a munkásság, a földművesek és a kubikosok nevében kemény hangon vádolja a kormányt: „Miniszterelnök Úr! Vádat emelünk a kormányzati rendszer ellen, amely gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt a dolgozó tömegek érdekei ellen irányul." A továbbiak során a szociáldemokrata párt városi vezetősége felemelte szavát az ellen, hogy a súlyosabb adóteher a munkásságra hárul, de ugyanakkor munkabérüket nem védi senki, a mezőgazdaságban is a napszámbérek olyan alacsonyan lettek megállapítva, amelyből a mezőgazdasági munkások magukat és családjukat képtelenen eltartani. Különösen kifogásolták, hogy a munkanélküli kubikosok sorsa még elviselhetetlenebb, s a kormány közömbös ezekkel szemben. Példaként hozták fel, hogy míg más országokban munkanélküliségi segélyezés van, addig a magyar kormány az ínségsegéllyel csak megalázó állapotokat teremtett. A memorandumban megfogalmazódott, hogy az állam a munkásságot, a parasztokat, kisgazdákat másodrendű állampolgárként kezeli, és a hatóságok a jogaikért küzdő munkásnéppel szemben a legbrutálisabban lépnek fel. Felmerült az ifjú nemzedék jövője is, olyan megállapítással, hogy a sz. 1.—1944. október 10. Szerk.: Serfőző Lajos. Szeged, 1977. 25. I. 59