Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

gazdasági szerveket is cselekvésre bírta. Az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara igazgatósága 1930 októberében arról tájékoztatta a megye fő­ispánját, hogy a kamara akciót indít a munka­nélküli kubikosoknak a párizsi földalatti vasút nagy­szabású munkálataihoz való szerződtetése érde­kében. A főispán a kezdeményezést örömmel üdvözölte, hiszen mint írja: „...vármegyém mére­teihez képest túl dimensionált munkástömegekkel rendelkezik, képtelen azoknak keresethez való juttatását biztosítani." A főispán a kamara akciójára nagy súlyt helyezett, ideiglenes megoldást látott benne. Ezért arra kérte a kamara igazgatóját, hogy az akcióról értesítse a belügyminisztert, akitől az ügyben sikeres támogatást remélt. 53 Majd az Or- szagos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója ugyancsak ez év októberében értesítette a főispánt, tárgyalásokat folytat belga szakemberek- kel annak érdekében, hogy a nagy belga csa- tornaépítésnél magyar kubikosokat helyezzen el. A főispán ezt a kezdeményezést is helyeselte, és válaszában kifejtette, hogy a megyéből a csatorna építéséhez 3000—4000 kubikost tud biztosítani. Ezt követően pedig a kezdeményezés sikere érdekében Darányi és Szcitovszky támogatását kérte a Belügyminisztérium illetékes osztályain. 54 A két gazdasági szerv kezdeményezése kedve- zőnek ígérkezett, és megvalósításuk esetén a megye munkanélküli kubikosainak a helyzetén, ha átmenetileg is, de segíteni lehetett volna. Hogy a nevezett munkák megindítására és oda a kubikosok kiutaztatására sor került-e, arra választ adni nem tudunk, mivel erre vonatkozólag adatok nem állnak a rendelkezésünkre. Viszont éppen a további intézkedésekre mutató iratok hiánya teszi lehetővé azt a megállapítást, hogy ezekből az akciókból sem lett semmi, aligha jutottak tovább a kezdeményezés fokán. Ennek oka feltehetően ab­ban keresendő, hogy a franciák a földalatti vasút­építésüket és a belgák a csatornaépítést a válság következtében keletkező pénzügyi zavarok miatt nem tudták megvalósítani. A munkásság aktivitása a munkanélküliséggel szemben 1930 őszére mindinkább elmélyült. Ezt támasztja alá a csongrádi rendőrkapitány október 15-i jelentése is, mely szerint a tervezett budapesti éhségfelvonulásra felszólító röpcédulákat Csong­rádon és Csanyteleken Papp János kubikos ter­jesztette. A rendőrség Pappot letartóztatta, aki vallomásában azt állította, hogy a röpcédulákat „egy Hartlében-Grünwald Jenő, illetve Rosenberg Albert néven szereplő állítólag Szegeden tartóz­kodó, ... brünni egyetemen tanuló joghallgatótól vette át..." A rendőri jelentés megállapította, hogy a röpcédulákból a csongrádi munkásotthonba tetemes mennyiség került, melyet a munkások széthordták és olvasták. 55 Az 1931-es esztendő az eddigieknél is kemé­nyebb megpróbáltatások elé állította a mezőgaz­dasági és kubikmunkásokat, megélhetésük tovább romlott, s ez a földmunkásság küzdelmének egyre fokozódó erősödését idézte elő. A helyzet az önvédelem fokozására késztette őket. Csongrád, Mindszent, Szegvár és Szentes kubikosai, mező­gazdasági munkásai megindultak a vármegye felé, hogy bajaikat, ha szükséges, radikális úton orvosolják. 56 Csongrád megye földmunkásai, kubikosai min­den eszközt, lehetőséget felhasználtak megélhe­tési küzdelmükhöz. Ez megmutatkozott a Magyar­országi Földmunkások Országos Szövetsége szentesi csoportjának 1931. január 8-án megtartott évi rendes közgyűlésén is. A tanácskozáson Vass Antal földmunkás erélyesen bírálta a mezőgaz­dasági bizottság munkás tagjainak a működését, akik szerinte sem a városi, sem a megyei bizott­ságban nem képviselik megfelelően a földmun­kásság érdekeit. Különösen kifogásolta, hogy a bizottság munkás tagjai nem mernek a hatósá­gokkal szemben kellő eréllyel fellépni, hogy azok ne csak ígéreteket tegyenek a hozzájuk forduló munkanélkülieknek, hanem foglalkozzanak a mun­kások ügyeivel érdemben, annál is inkább, mert „...sokkal nagyobb a tömegnyomor, mint ahogy ők azt a nyilvánosság előtt feltüntetik" — fejezte be felszólalását Vass Antal. Vajda Imre előadói beszédében a gazdasági válságnak a földmunkásságra, kubikosságra gya­korolt káros kihatásaival foglalkozott, s rámutatott a válság kirobbanásának okaira. Megállapította, hogy míg a munkanélküliséget egyes külföldi álla­mokban törvényhozás útján, vagy más módon igyekeznek enyhíteni, addig Magyarországon ezt a 53 CSML/SzL Csongrád megye alispánjának általános iratai 1062/1930. 54 Uo. 55 A Csongrád megyei munkásmozgalom 1919. augusztus 1.—1944. október 10. Szerk.: Serfőző Lajos. Szeged, 1977. 353-^35*1. I. 56 Szakács Kálmán: Az 1929—33-as világgazdasági válság és a magyar parasztság. Bp., 1959. 14. 17. I. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom