Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

javaslatot a pénznek munkadíjban történő kifizetésére. Túri május 14-én ismét beadvánnyal fordult a polgármesterhez, s annak a meggyőződésének adott hangot, ha a bajokon a város vezetői sürgősen nem segítenek, abban az esetben a csongrádi „munkásság a legkétségbeejtőbb nyomorba jut". Beadványában megkérdezte a polgármestertől, hogy a nyomor leküzdésére saját hatáskörében mit szándékozik tenni, és mi az oka annak, hogy a város a tervbe vett útmunkálatokat nem indította meg. A polgármester válaszában kifejtette, minden törekvése a munkanélküliség felszámolása, azonban annak gyökeres megoldása állami feladat. Továbbá előadta, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban járt, ahol 100—280 kubikos elhelyezését helyezték kilátásba.

40 A válaszából egyértelműen kiviláglik, hogy a helyi közigazgatási apparátus vezetői a munkások helyzetének érdemleges meg- javítására képtelenek voltak. A megoldást felülről, a kormánytól várták. 1930 tavaszára a gazdasági helyzet rohamos romlása igen nehéz viszonyokat teremtett a megye kubikosai körében. A helyi vezetők jelentéseikben egyöntetűen a helyzet tarthatatlanságáról írtak. Csongrád polgármestere is arról tájékoztatta a főispánt, hogy a városban a munkanélküliség következtében „a közállapotokat és a közhangulatot a legnagyobb fokú nyomottság jellemzi. Naponként jelentkeznek hivatalomban tömegesen munkátlanok munkaalkalmat ... segítséget kérni".

41 Szentesen pedig a „köpködőn" összegyűlt munka nélküli tömeg hirtelen, spontán elhatározással a megyeháza elé vonult munkát követelve. A megrémült alispán Budapestre táviratozott, hogy a nép között igen nagy a nyugtalanság, és hivatalát a nélkülöző munkások százai ostromolják munkáért. A közrend fenntartása érdekében, a Körös— Tisza—Marosi Ármentesítő Társulat részére 250—300.000 P-t kért közmunkák fedezésére. Két nappal később azt táviratozta a földművelésügyi miniszternek, hogy a helyzet tovább már tarthatatlan, minden órában zavargások kitörése várható. Március 27-én ismét egy újabb küldöttség jelent meg a megyeházán nagy tömeg kíséretében kereseti lehetőségek biztosítását sürgetve.

42 1930. május 1-jét a megyében a mezőgazdasági és kubikmunkások is több helyen megünnepelték. A május elsejei megmozdulásokhoz fűződik a csongrádi május 2-i tüntetés. A tüntetést az váltotta ki, hogy Csongrádon április elejére a kubikosok és a kordésok 60—70%-a munkanélkülivé vált. A helyzet a hónap végére tovább rosszabbodott, a nyomorban élő kubikosok izgatottan tárgyalták nehéz sorsukat, majd tömegesen keresték fel munkát követelve a polgármesteri hivatalt. Amikor május 2-án híre terjedt a városban, hogy a szakszervezetek 10 tagú küldöttséget menesztenek a polgármesterhez, a város minden részéből megindult a munkásság felvonulása a városházához. A felvonulók sokasága hamarosan ellepte annak udvarát és benyomult a folyosókra is. Parázs hangulat keletkezett, a karhatalom kivonult és a város vezetőinek csak nagy nehezen sikerült a nemkívánatos tüntetés békés jellegét megóvni.

43 1930 tavaszára az egyre gyakoribbá váló földmunkásmozgalmak a megye közigazgatási szerveinek elöljáróit arra késztették, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek a feszültté váló helyzet némi enyhítésére. Csongrád polgármestere is a fentebb vázolt tüntetés után, május 3-án átiratot küldött a Budapesti Államépítészeti Hivatalnak, amelyben kérte, hogy a Prónafalva—Kiskunmajsa között folyó műútépítésnél a 2000 munkanélküli csongrádi kubikos közül szíveskedjenek alkalmazni. Erre viszont azért nem kerülhetett sor, mert az államépítészeti hivatal a Pest megyei földmunkásokat állította elsősorban munkába.

44 A földmunkásság amúgy is rossz helyzetét május végére megnehezítette az a körülmény, hogy a családfők előző évi átlagos 4—6 mázsa kenyérgabona keresetét a család január, február végére teljesen felélte. Ezek a családok végül is arra kényszerültek, hogy magas kamat mellett gabonahitelt vegyenek fel. A kölcsönzők minden mázsa búzából a kiadáskor 50 kg-ot kivettek, de a kötlevelet egy mázsáról állították ki. E népréteg nélkülözése Szentesen 1930 májusára olyan tragikussá vált, hogy a munkások önszántukból kimentek a veteményföldekre dolgozni, abban a reményben, hogy a tulajdonos munkájuk ellenértékeként napi élelmüket biztosítja.

45 A kilátástalan gazdasági helyzet 1930 nyarán 40 CSML/SzL Csongrád város polgármesterének iratai (a továbbiakban: CsVPI) 4173/1930. sz. 41 Földmunkás és szegényparaszt... 808. I. 42 Uo. 809. I. 43 Földmunkás és szegényparaszt... 812. I. 44 CSML/SzL CsVPI 396/1930. sz. 45 CSML/SzL Szentes város polgármesterének iratai (a továbbiakban: SzVPI) 4799/1930. sz. 54