Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)
BALÁZS GYÖRGY A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A CSONGRÁD MEGYEI KUBIKOSOK ÉLETKÖRÜLMÉNYEIRE (1929 Az 1920-as évek második felére bekövetkezett gazdasági konszolidációt és a mérsékelt gazdasági fellendülést 1929 októberétől gazdasági válság szakította meg. 1 Ez a Csongrád megyei kubikosságot is érzékenyen érintette. A válság kirobbanása idején Csongrád megye tiszántúli részén 2885 kubikos élt, akiknek összesen 5217 eltartottjuk volt. 2 1930-ban a beruházási munkák csökkenésével, s a gazdasági válság mélyülésével a kubikosok kereseti lehetősége jelentősen zuhant. Egyre rosszabbodó helyzetük enyhítésére a kormány ínségmunkák bevezetésével próbálkozott. Az akció költségeinek a fedezésére a hatóságok ínségadót vetettek ki, s az így befolyt összegből 32 millió pengőt szántak ínségmunkákra. A Földművelésügyi Minisztérium a kubikosság körében előállított helyzet hatására oly módon intézkedett, hogy az 1930/31. évi költségvetéséből vízimunkálatok végeztetésére a folyam- és kultúrmérnöki hivataloknak 1.222.450 P-t folyósított. 3 Ebből az összegből Szegednek 200.000 P-t, Hódmezővásárhelynek 150.000 P-t utaltak ki. 4 Az 1929 októberében kirobbanó gazdasági válság 1930 elején már Csongrád megyét is elérte, és erősen éreztette a hatását. A megye kubikosainak elsősorban a munkalehetősége csappant 1 L. erre: Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. 1973. Kossuth Könyvkiadó—Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 226. I.: Szakács Kálmány: Az 1929—33-as világgazdasági válság és a magyar parasztság. Bp., 1959. 3—9. I. Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848—1948. Szerk.: Pölöskei Ferenc, Szakács Kálmán. Bp., 1962. Táncsics Kiadó (a továbbiakban: Földmunkás és szegényparaszt...) 798., 801—802. I. 2 Kiss László: Adalékok a tiszántúli kubikosok gazdasági helyzetéhez az ellenforradalmi Magyarországon 1920—1944. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 127. I. 3 Kiss László: I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 134. I. 4 Uo. 134. I. 5 Uo. 135. I. 6 A Csongrád megyei munkásmozgalom 1919. augusztus 1.—1944. október 10. Szerk.: Serfőző Lajos. Szeged, 1977. 311—312. I. 7 Közszükségleti cikkek árainak alakulása Szentesen 1930 januárjában: 1 q búza ára 21,20 P, 1 kg fehér kenyér 28 fillér, 1 kg köleskása 32 fillér és 1 I asztali bor ára 80 fillér. Alföldi Újság (Szentes) 1930. január 5. sz.: 1 kg fehér kenyér 42 fillér, 1 kg félbarna kenyér 34 fillér, 1 kg barna kenyér pedig 24 fillér. Alföldi Újság (Szentes) 1930. január 8. sz.: 1930 februárjában 1 I tej 28 fillér, 1 q élő príma sertés 166—168 P, közepes minőségű sertés 154—158 P és 1 I vörös asztali -1933) meg, majd munkabérük is jóval alacsonyabb lett, mint a válság előtti években. Szentesen 1930-ban a M. Kir. Államépítészeti Hivatal a Szeged— Csongrád, Szentes—Szelevény és Kiskundorozsma—Halas közötti útépítésnél dolgozó kubikosoknak az alábbi napszámot fizette: január 2,50 P Július 3 P február — augusztus 3 P március 2,80 P szeptember 3 P április 2,37—3,42 P október 2,50 P május 2,90—2,97 P november 2,50—2,57 P június 3 P december 2 P 5 Az államépítészeti hivatal bérjegyzékéből hitelt érdemlően megállapítható, hogy a kubikosok átlagnapszámbére a tárgyalt évben 2 pengő 50 fillér volt, ami azt jelentette, hogy az 1928. évi napi 7—8 P-s keresettel szemben, 1930-ban 4,50—5,50 P-vel kerestek kevesebbet. Ha ínségmunkán dolgoztak, ez az arány még rosszabbnak bizonyult. Mindszent főszolgabírójának 1930. február 1-i jelentése is arról ad hírt, hogy a községben élő kubikosok kereseti lehetőségének megoldása a legégetőbb feladatok közé tartozott és napszámbérük a 2 P-t alig haladta meg. 6 A kubikosok nominálbérének ez a nagyarányú csökkenése károsan hatott életszínvonaluk alakulására. A közszükségleti cikkek ára ingadozott. 7 47
