Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Bagi Gábor: Az apáti „kis kuruc háború"

Bollók állítólagos Ozorótzky elleni vádjának van egy sajátos pikantériája. Amikor 1806-ban a tanács az elhalt Nagy Gábor plébános helyére Karcagról meghívta, ebben jelentős szerepet játszott Ozorótzky. Azzal ajánlotta Bollókot, hogy „még a Pesti Királyi Universitásban kedves tanuló Társát az 1-ső Észt. béli Philosophiában a természetére, a költségeire és tudományára nézve jeles iffiúnak ismeri".

35 1815-re Bollóknak a tanáccsal való viszonya annyira megromlott, hogy az egri érsek kénytelen volt őt máshová helyezni. Harangozóját már korábban elcsapták. Állítólag a népszerű plébánost síró tömeg kísérte a város határáig. Ozorótzky ügye önmagában nem tekinthető egyedinek. A redempciót követően több helyen előfordult, hogy az idegenből „hozott" népszerűtlen egyénektől megtagadták a honosságot, birtokvételt, s azok szolgálatuk letelte után, nemritkán már idős emberként voltak kénytelenek szülőföldjükre hazatérni. Ami új Apátin, az a köznép és az Ozorótzkyt támogató magisztrátus teljes, állandósuló szembenállása e kérdésben. Ezt utóbb még csak növelte az a felismerés, hogy a tanács az elmúlt évtizedek alatt számos olyan kérdést is belügyévé tett, ami a privilégiumok szerint a jászkun „polgárok" egészére tartozik, s amibe esetenként bele kíván szólni. IV. A lázongás folytatódik Tajthy Istvánnak az apáti elöljárósággal való viszonyán a börtönévek sem változtattak. 1816-ban a hazatért testvérek panaszaik megvizsgálására külső bizottságot kértek, amiért József főherceg külön is békességre intette őket. Amikor a nádori feddést felolvasták, Tajthy István „megyek az Palatínushoz megtudni miért raboskodtam" megjegyzéssel „bevágván maga után az ajtót" eltávozott.

36 1817 nyarán kitűnt, hogy István és Máté közszolgálatokat még az évben nem végeztek, s a sószállításra való felhívásra is csak azt felelték, indulnak, ha a „Bírák szekerei is mennek". A sófuvar elől többször is a kocséri pusztára szöktek. 35 Uo. Jászapáti, tan. jkv. 1806. jan. 25. 140. p. 24. sz. 36 Uo. 1816. nov. 23. 464. p. 462. sz. 37 Uo. 1817. jún. 28. 107. p. 256. sz.; Uo. 107. p. 257. sz közadók és közmunkák alól. 38 Uo. 1817. nov. 22. 155—156. p.; Uo. 164. p. 455. sz. 39 Uo. 1817. dec. 13. 176—180. p. 40 Uo. 1818. jan. 14. 189—192. p. Itt többedmagukkal megszegték a tanács ama rendeletét, amely a kocséri részeken eltiltotta a kaszálást, míg ezzel az apáti határban nem végeztek.

37 Novemberben a tanács újabb szervezkedésről értesült. Tajthyék ekkor már két éve nem fizettek adót, sőt az adószedőket „Kurva annyával" küldték el. „Maguk forma emberekkel" gyűléseket tartottak, az elöljáróság ellen lázítottak, s a lakosoktól terveik előmozdítsára búzát és pénzt szedtek. A pénz- és terményszedést a tanács eltiltotta, s elrendelte a közgyűlés értesítését.

38 December 13ra a tanács kiderítette, hogy a szeptember 8-án a templompénztárból Tajthy Máté által kölcsönvett 100 forintot nem lóvásárlásra költötte, hanem Istvánnak adta át. Ez Pestre, egy „nyughatatlanságukat előmozdító Iró Deáknak vitte" fel, ki Ígéretet tett, hogy a sérelmeket illőn megfogalmazva országos fórumok elé viszi. Mikor Mátét emiatt a tanácsházára rendelték, az a felmenetelt megtagadta, majd az adószedőnek is kijelentette, hogy előbb majd más vármegyéktől tudakolja meg, a nemeseknek kell-e adót fizetni.

39 Január elején az apáti tanács, majd Dósa József jász kapitány a Tajthyakat többször is beidézte, de azok nem mentek el, sőt kijelentették, hogy a kerületi küldöttek előtt sem fognak megjelenni.

40 Az 1818. január 26-i kerületi közgyűlésre küldte le a Helytartótanács az apáti lakosok hozzá intézett beadványát, mit az uralkodóhoz is eljuttattak. Ebben Tajthy István és Máté, Dósa Pál és György, Kiss János, Utassy András, Balajthy Máté, Nagy Imre, Szabari István, Káli Pál, Berdó István, Lados Pál és Bárdos Mihály elnyomatásukat és sérelmeiket panaszolták — miket a tanács és főként Ozorótzky főjegyző által szenvedtek el —, s az orvoslás végett királyi biztos azonnali kiküldését kérdek. A Helytartótanács az ügyiratokat azzal küldte le a Kerületeknek, hogy a királyi biztos kiküldését pillanatnyilag még feleslegesnek tartotta, de meghagyta, hogy az ügyet részre nem hajló személyek vizsgálják ki, s annak eredményéről mielőbb tudósítást tegyenek. Egyben elrendelte, hogy az országos törvények értelmében a folyamodvány miatt az azt beadó személyeknek semmiféle bántódása ne legyen. A közgyűlés Horváth A bírák és a tanácstagok fizetés helyett felmentést kaptak a 35