Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Gulyás Éva: Szent György középkori kultusza és legendája a néphagyományban

8. Báthorí-címer a XV. századból meseszerű változatait még Erdélyben is ismerik. Az erdélyi mondaváltozatokban a sárkányt csellel, oltatlan mész megetetésével is elpusztíthatják. Ilyen pl. a szilágysomlyói Bátor hősről szóló történet, amelyet Petri Mór jegyzett fel a századfordulón. ,A szilágysomlyói hétfejű sárkány a környék valóságos réme volt. Többen is megküzdöttek vele, de nem tudták legyőzni. Egy Bátor nevű hős (A Báthori család őse), bár megsebesítette a sárkányt, de megölni ő sem tudta. Cselhez folyamodott. Vadállatok bőrét oltatlan mésszel tömte ki. A sárkány azokat fölfalta és utána jókorát ivott a Kraszna vizéből. A kínjai közt fetrengő állatot azután a hős egy nyíllövéssel megölte."

98 A sárkányöléssel kapcsolatos mondák egy része a helynévanyaghoz köthető. A sárkány szó gyakori összetétel helyneveinkben: pl. Bakonysárkány, Bősárkány, Sárkány, Sárkánycsapáspuszta, Sárkánydűlő, Sárkányfalva, Sárkánymajor, Sárkánypuszta, Sárkánysziget, Sárkánytanya, Sárkánytópuszta, Szilisárkány.

99 A helységnevek névetimológiája legtöbbször valamilyen környékbeli sárkányról, illetve sárkánnyal való harcról szól. Tompa Mihály írja, hogy „a Harangodi tóban tanyázott a népet kínzó sárkánykígyó, ki a nyáj és mén üszőit és csikóit, a pásztorfiú és hídó gyermekeket sikkasztá. Egy nap, midőn a falu leányai egyikét, ki a közel kútra vizet meríteni mén, elragadá, bosszús kedvese leölte, a sárkány halálkínjában farka csapásával föltörve a gyepet, fakasztá a Sárkánytörés nevű forrást."

100 Maga a történet régi, az ókori mítoszokig követhető nyomon. Róheim Géza szerint egész Eurázsiában ismerték, asszír-babiloni, hindu, iráni mítoszok szólnak a sárkányharcról, melyben a viharisten küzd a felhődémonnal az esőért.

101 A vihart okozó sárkány alakja a magyar néphitben is ismeretes, de itt most nem ez az érdekes. Itt most a másik, az emberevő, leányrabló sárkányalakról van szó, mely már a görög-római mitológiában előtérbe került, s mely megtalálható más ókori és középkori népeknél is (görög Perszeusz, indiai Indra, germán Siegfried). A kutatók szerint a lány kiszolgáltatása a sárkánynak az emberáldozat maradványa, illetve a természeti népek mítoszai szerint a sárkányölő hős a nap, a hold, a tavasz szimbóluma, mely legyőzi a telet, a sötétséget.

102 Érdekes, hogy egyes népek úgy vélik, hogy a holdban a sárkányölő hős és a sárkánykígyó látható.

103 A középkori keresztény legendák több szentet is sárkányölőnek tartottak, aminek minden bizonnyal az az oka, hogy a sárkány könnyen kínálkozott a gonosz megszemélyesítésére. Szent Györgyön kívül Szent Mihályt, aki legyőzi az Apokalipszis sárkánykígyóját, de Szűz Máriát, az Apokalipszis Asszonyát is gyakran ábrázolják lába alatt kígyóval, Antiochiai Szent Margitot, akit a sárkány lenyelt, majd épségben kikerült onnan, a bibliai Dániel prófétát és másokat.

104 sárkány (AaTh 300) mesetípus, illetve a sárkányölő Szent György-legendák mondai továbbélésére, variálódására utalnak." 1984. 106—112. 98 Erdész S. 1984. 107. Az idézet Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája II.(Bp. 1901.233.) című munkájából való. 99 Már Erdész Sándor is kigyűjtötte a kígyó kultuszról írt munkájában: 1984.106. valamint Kiss Lajos, 100 Ipolyi A. 1854. 226. 101 Róheim G. 1984. 5—82., valamint Pócs É. 1990. 555—7. 102 Róheim G. 1984. 5—82., Dobos I. MNL.4. 1988. 402. 103 Pl. a középkori franciák Id. Róheim G. 1984. 37. 104 A Legenda Aureában hét szent győzi le a sárkányt: Szilveszter, György, Fülöp, Margit, Márta, Donát, Máté. Általában a 202