Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Gulyás Éva: Szent György középkori kultusza és legendája a néphagyományban

6. Körmöcbányái Szent György-tallér eredetű és terjesztésű, amit az is bizonyít, hogy nálunk hivatalos legendában maradt fenn. Egyes népmesetípusokban is előfordul, ahol a hősnek sárkánnyal kell megküzdeni, és irigyei vannak. Éppen a sárkányölő vitéz (AaTh 300) mesetípus egyik leggyakoribb motívuma.

64 A Csanád-monda az európai változatok közül ebben a vonatkozásban az egyik legkorábbi feljegyzés. Szent György hadiszent mivoltával függ össze a Szent György-érmékkel kapcsolatos hiedelemanyag is. Szent György érméknek (Györgytallér) nevezik azokat a Körmöcbányán vert érméket, melyeket a harcoló katonák amulettként hordtak magukkal.

65 (6. kép.) Az érem egyik oldalán sárkányölő Szent György látható „Sanctus Georgius patrónus equitum" felirattal, a másikon Krisztus tengeren hánykódó hajója „In tempestate securitas" felirattal. Ezek az érmék a hagyomány szerint megvédik viselőjét szúrástól, vágástól, golyótól, a vágtató lóról való leeséstől, sőt a tengeren is óvott a hátoldalán ábrázolt jelenet kapcsán. Huszár Lajos kitűnő tanulmányban foglalkozott ezekkel az érmékkel, elsősorban numizmatikai szempontból, de a folklorista számára is sok használható adatot közöl.

66 Azt írja, hogy a körmöcbányai Szent György-érmék a mansfeldi tallérokra vezethetők vissza. Számos történet forgott közszájon a katonákat a haláltól megvédő mansfeldi tallérokról. A monda szerint a francia-porosz háborúban az egyik császári tisztet golyótalálat érte, de mégsem sebesült meg, mert egy nála lévő mansfeldi Szent György tallér felfogta a lövést.

67 A török harcok idején, a XVII. század folyamán a külföldi példa nyomán Körmöcbányán készültek nálunk is hasonló érmék, melyek nem is kerültek kereskedelmi forgalomba, csak mint amulettet használták a katonák, és ára sokszorosa volt a rendes érmekének. Állítólag az ajándékba kapott Györgyérmék voltak a leghatásosabbak. A Györgyérméket még az első és második világháborúban is viselték a katonák, ami azt jelzi, hogy kultusza ezen a vékony szálon szinte a legutóbbi időkig fennmaradt, igaz, hogy csupán egy szűkebb körben, a katonaságnál, de ez mégiscsak a középkori kultuszra vezethető vissza. Tulajdonképpen a bizánci eredetű, keleti katonaszentkultusz a magyar legendákban, mondaanyagban különböző formában, bizonyos módosulásokkal, újabb elemekkel bővülve a legutóbbi időkig fennmaradt. A középkori államok, illetve városok általában egy szent oltalmába ajánlották magukat, abban a reményben, hogy megvédi határaikat az ellenségtől.

68 Már Bálint Sándor észrevette, hogy különösen a gyepű vidékeken intenzív a hadiszentek tisztelete, így Szent György, Szent László, Szent Márton, Mihály arkangyal, Antiochiai ölték meg az állatokat, Péleusz a levágott nyelvekkel bizonyítja a maga igazát. Solymossy S. idézi még a hasonló témájú ógörög Alkathaos mondát. Ez a motívum a Tristán és Izolda történetében is felbukkan. Magyarság Néprajza III. 178—179., Heller B. 1916. Az ógörög emlékekhez Id. Mitológiai Enciklopédia I. 738—9. 64 Magyarság Néprajza III. 178—179. 65 Révai Nagy Lexikona IX. kötet. 225. 66 Huszár L, 1940. 67 ,A mansfeldi grófok, mint házuk védőszentjét tisztelték Györgyöt és ezért verették képét pénzeikre... A közvetlen ok, ami a mansfeldi tallérokat amuletté tette, az összes régi források egyhangú elbeszélése szerint egy különös eseményre vezethető vissza. A francia háborúban ugyanis az egyik császári tisztet a Kochersberg melletti erős harcnál golyó találta, azonban a tiszt mégsem sebesült meg, mert egy nála lévő mansfeldi tallér felfogta a golyót. Ennek az eseménynek híre terjedt a hadseregben és igen nagy lett a mansfeldi tallérok becsülete. Ezt a zsidó üzérek ki is használták és egy ilyen tallérért tízszeres, sőt húszszoros árat is elkértek...Újabb tápot adott a legenda terjedésére egy szász eredetű, Liebenau nemzetségből származó ezredesnek az esete, aki egy mansfeldi tallért, mint szükségpénzt viselt a ruhájába varrva, végső felhasználás céljára. Kétszer lőttek rá az egyik csatában és a tallér mindkét esetben felfogta a golyót.Természetes, hogy ezidőtől kezdve a babonás harcosok körében még keresettebbek lettek a mansfeldi tallérok, mint amulettek. Ekkor alakult ki végleg az a hit, hogy ezek a tallérok megvédenek szúrás, vágás és golyó ellen, továbbá megóvnak a vágtató lóról való leesés veszélyétől." Huszár L. 1940. 11—12. 68 Tudjuk, hogy Szent György a patrónusa Angliának, Portugáliának, Németországnak, Grúziának, a városok közül Isztambulnak, Genovának és Velencének. Általában fehér alapon vörös kereszttel ábrázolják, Szent György vörös keresztje szerepel az angol lobogón is. Kristin White, 1993. 100. I. 196