Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Gulyás Éva: Szent György középkori kultusza és legendája a néphagyományban

György-kultusz egyik hazai terjesztője Gellért püs­pök volt, akiről tudjuk, hogy személyében is erősen kapcsolódott Szent Györgyhöz. A velencei szárma­zású Szent Gellért eredetileg a György nevet kapta, csupán apja halála után vette fel annak ne­vét. Gyermekkori betegsége idején a szülei foga­dalomból felajánlották a velencei Szent György egyháznak, iskoláit is itt végezte. Azután a Szent­földre akart menni, s közben itt maradt István király udvarában, Imre herceg nevelője lett. Amikor István király megszervezte a csanádi egyházme­gyét, első püspökévé őt nevezte ki. Gellért püspök az egyházmegye székhelyén, Csanádon székes­egyházat emeltetett Szent György tiszteletére, mivel az ő közbenjárására sikerült Csanádnak Aj­tonyt legyőzni. 41 Más adat szerint István király az Ajtonyt támogató bolgárok ellen vonulva Üszküb ostrománál Szent György-ereklyéket ejtett zsákmá­nyul, s ezeket a csanádi székesegyházban he­lyezte el, és ezért lett Szent György a székes­egyház védőszentje. 42 A másik tényező, mely középkori tiszteletét él­tette, a keresztes háborúk és a lovagkor világa volt. A XII. századtól kezdve a világtól elzárkózó aszkétikus életeszmény fokozatosan háttérbe szo­rult és egy új, világias lovagi eszmény hódított tért Európában. 43 A Szentföld felszabadítására irányu­ló keresztes hadjáratok szinte a társadalom min­den rétegét fegyverbe hívták. A lovagi magatartás is ennek a keresztény életeszménynek a jegyében alakult ki: a hősiesség, a lovagiasság, a hitért való elszánt küzdelem, a nők védelme és tisztelete. A középkori nemesség számára Szent György jelképezte a lovagi magatartást és életeszményt: Szent György, aki legyőzi a sárkányt és megmenti a királylányt. Itt már megjelenik a Szent Györgyre annyira jellemző sárkányölés motívuma, azonban sajátos keresztény értelmezésben. Nyugati példák nyomán a magyar lovagi társadalom is magáének tekintette Szent Györgyöt. Az Anjou-királyok, majd Zsigmond is nagy gondot fordítottak a szent­kultuszok bevezetésére és ápolására Magyaror­szágon. 44 Károly Róbert európai példák nyomán megszervezte a Szent György-lovagrendet (1326), mely hazai tiszteletének elterjedéséhez, ha szű­kebb körben is, hozzájárult. 45 Később Zsigmond király 1408-ban újjászervezte a lovagi társaságot Sárkányrend néven. 46 Védőszentül Szent Györgyöt és Antiochiai Szent Margitot választották. 47 A ma­gyar lovagi társadalom azonban megteremtette a maga lovagideálját László király személyében, így a későbbi korok számára ő képviselte a lovag­eszményt. Az Anjou-királyoknak nagy szerepük volt a magyar szentkirályok (István, László és Imre herceg) kultuszának együttes terjesztésében is, így Szent László kultuszának népszerűsítésében is, gondoljunk a nagyváradi székesegyház szent király-szobraihoz kapcsolódó hiedelemanyagra. Számos legenda, monda szól Szent László dicső tetteiről, melyet krónikaíróink is feljegyeztek, és szentté avatása után a szószékről is hirdettek. Bi­zonyára szerepe volt ennek abban, hogy az újkor­ban Szent György tisztelete jelentősen módosult, kultusza háttérbe szorult, ellenben a napjával kap­csolatos szokás- és hiedelemanyag a későbbi szá­zadokban, főleg a gazdasági élettel, az évnegyed­kezdéssel kapcsolatosan, felvirágzott. A továbbiakban a legenda középkori hazai előfordulásait vizsgálom meg, illetve két jellegzetes legendái motívumot (katonaszent, Miles Christi, valamint a sárkányölés, sárkányharc motívuma), melyek a néphagyományban, a népköltészetben számos változatban éltek és élnek szinte a leg­utóbbi időkig, s melyek arra is lehetőséget nyújta­nak, hogy a kultusz történeti rétegeinek kérdésé­ben állást foglalhassunk. 40 Krajnyák G., 1926. 504—5..átfogó képet ad Dudás B— Legeza L— Szacsvay P., 1993. 41 Juhász K., 1930. I. 55—67., Solymossy S. é. n. 177—179. 42 Bálint S. 1977. I. 299—300. 43 A lovagkor eszmevilágáról Id. Hóman—Szekfű,1935.466—467.,Bartoniek E.,1933. 43—45. 44 Az Anjou4<irályok a 15—16. században kiváltképp az árpádházi szentek együttes tiszteletét szorgalmazták. Ld.Klaniczay G., 1981. 278., 1986. 45 Erdélyi L, 1925, sok adatot közöl a Szent György lovagrendről Bálint S. is: 1977. I. 300—302. 46 Baranyai B., 1926., valamint Bálint S. 1977. I. 300—301. Itt szeretném megjegyezni, hogy néhány éve Magyarországon újjászervezték a Szent György Lovagrendet, április 24-én szokták az új tagokat avatni. 47 Antiochiai Szent Margit is a sárkányölő szentek egyike. Legendája szerint, amikor megjelent a sárkány, keresztet vetett, aminek hatására a sárkány elriadt. „Máshol azt olvassuk — írja Jakobus de Voragine —, hogy a sárkány gyomrában megerősítette magát a kereszt jelével, mire a sárkány szétpukkadt, és a szűz sértetlenül kijött belőle. Ez azonban, hogy a sárkány elnyelte volna, meg hogy szétpukkadt, véleményünk szerint kitalálás, koholmány." Legenda Aurea, 318—319. 193

Next

/
Oldalképek
Tartalom