Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Gulyás Éva: Szent György középkori kultusza és legendája a néphagyományban

György-kultusz egyik hazai terjesztője Gellért püspök volt, akiről tudjuk, hogy személyében is erősen kapcsolódott Szent Györgyhöz. A velencei származású Szent Gellért eredetileg a György nevet kapta, csupán apja halála után vette fel annak nevét. Gyermekkori betegsége idején a szülei fogadalomból felajánlották a velencei Szent György egyháznak, iskoláit is itt végezte. Azután a Szentföldre akart menni, s közben itt maradt István király udvarában, Imre herceg nevelője lett. Amikor István király megszervezte a csanádi egyházmegyét, első püspökévé őt nevezte ki. Gellért püspök az egyházmegye székhelyén, Csanádon székesegyházat emeltetett Szent György tiszteletére, mivel az ő közbenjárására sikerült Csanádnak Ajtonyt legyőzni.

41 Más adat szerint István király az Ajtonyt támogató bolgárok ellen vonulva Üszküb ostrománál Szent György-ereklyéket ejtett zsákmányul, s ezeket a csanádi székesegyházban helyezte el, és ezért lett Szent György a székesegyház védőszentje.

42 A másik tényező, mely középkori tiszteletét éltette, a keresztes háborúk és a lovagkor világa volt. A XII. századtól kezdve a világtól elzárkózó aszkétikus életeszmény fokozatosan háttérbe szorult és egy új, világias lovagi eszmény hódított tért Európában.

43 A Szentföld felszabadítására irányuló keresztes hadjáratok szinte a társadalom minden rétegét fegyverbe hívták. A lovagi magatartás is ennek a keresztény életeszménynek a jegyében alakult ki: a hősiesség, a lovagiasság, a hitért való elszánt küzdelem, a nők védelme és tisztelete. A középkori nemesség számára Szent György jelképezte a lovagi magatartást és életeszményt: Szent György, aki legyőzi a sárkányt és megmenti a királylányt. Itt már megjelenik a Szent Györgyre annyira jellemző sárkányölés motívuma, azonban sajátos keresztény értelmezésben. Nyugati példák nyomán a magyar lovagi társadalom is magáének tekintette Szent Györgyöt. Az Anjou-királyok, majd Zsigmond is nagy gondot fordítottak a szentkultuszok bevezetésére és ápolására Magyarországon.

44 Károly Róbert európai példák nyomán megszervezte a Szent György-lovagrendet (1326), mely hazai tiszteletének elterjedéséhez, ha szűkebb körben is, hozzájárult.

45 Később Zsigmond király 1408-ban újjászervezte a lovagi társaságot Sárkányrend néven.

46 Védőszentül Szent Györgyöt és Antiochiai Szent Margitot választották.

47 A magyar lovagi társadalom azonban megteremtette a maga lovagideálját László király személyében, így a későbbi korok számára ő képviselte a lovageszményt. Az Anjou-királyoknak nagy szerepük volt a magyar szentkirályok (István, László és Imre herceg) kultuszának együttes terjesztésében is, így Szent László kultuszának népszerűsítésében is, gondoljunk a nagyváradi székesegyház szent király-szobraihoz kapcsolódó hiedelemanyagra. Számos legenda, monda szól Szent László dicső tetteiről, melyet krónikaíróink is feljegyeztek, és szentté avatása után a szószékről is hirdettek. Bizonyára szerepe volt ennek abban, hogy az újkorban Szent György tisztelete jelentősen módosult, kultusza háttérbe szorult, ellenben a napjával kapcsolatos szokás- és hiedelemanyag a későbbi századokban, főleg a gazdasági élettel, az évnegyedkezdéssel kapcsolatosan, felvirágzott. A továbbiakban a legenda középkori hazai előfordulásait vizsgálom meg, illetve két jellegzetes legendái motívumot (katonaszent, Miles Christi, valamint a sárkányölés, sárkányharc motívuma), melyek a néphagyományban, a népköltészetben számos változatban éltek és élnek szinte a legutóbbi időkig, s melyek arra is lehetőséget nyújtanak, hogy a kultusz történeti rétegeinek kérdésében állást foglalhassunk. 40 Krajnyák G., 1926. 504—5..átfogó képet ad Dudás B— Legeza L— Szacsvay P., 1993. 41 Juhász K., 1930. I. 55—67., Solymossy S. é. n. 177—179. 42 Bálint S. 1977. I. 299—300. 43 A lovagkor eszmevilágáról Id. Hóman—Szekfű,1935.466—467.,Bartoniek E.,1933. 43—45. 44 Az Anjou4<irályok a 15—16. században kiváltképp az árpádházi szentek együttes tiszteletét szorgalmazták. Ld.Klaniczay G., 1981. 278., 1986. 45 Erdélyi L, 1925, sok adatot közöl a Szent György lovagrendről Bálint S. is: 1977. I. 300—302. 46 Baranyai B., 1926., valamint Bálint S. 1977. I. 300—301. Itt szeretném megjegyezni, hogy néhány éve Magyarországon újjászervezték a Szent György Lovagrendet, április 24-én szokták az új tagokat avatni. 47 Antiochiai Szent Margit is a sárkányölő szentek egyike. Legendája szerint, amikor megjelent a sárkány, keresztet vetett, aminek hatására a sárkány elriadt. „Máshol azt olvassuk — írja Jakobus de Voragine —, hogy a sárkány gyomrában megerősítette magát a kereszt jelével, mire a sárkány szétpukkadt, és a szűz sértetlenül kijött belőle. Ez azonban, hogy a sárkány elnyelte volna, meg hogy szétpukkadt, véleményünk szerint kitalálás, koholmány." Legenda Aurea, 318—319. 193