Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)
Szabó Géza: Víz alatti régészeti adatok a Pannonia—Barbaricum határvonal IV. századi védelmének kérdéséhez
Ez utóbbi a hadsereg szervezeti változására is utal. E. Luttwak pl. a katonai stratégiai kérdéseket a Római Birodalom egész területén áttekintő művében felvázolja a szárazföldi határszakasz, a limes, és a folyami határ, a ripa szerkezeti elemeit. 53 Vázlatán az is jól látható, hogy a kikötőerődöket csak a birodalom felőli parton tünteti fel. Kivételt — a magyar kutatás adatai alapján — csupán a pannóniai Duna-szakaszon tesz, ahol a késő római hídfőállásokat a bal partra, a Ripa Sarmatica-ra helyezi. A korábban említett lelőhelyek folyóparti elhelyezkedése alapján jól látható, hogy a 4. században Magyarországon a Duna mentén a ripa szerkezeti elemei szaporodnak meg, ami egyértelműen a ripa harcászati, stratégiai jelentőségének felértékelődésére mutat. 54 Az első tervszerű magyarországi víz alatti régészeti feltárás során Bölcskénél előkerült két kikötőerőd is jól illeszkedik ebbe a 4. században kiépített erődrendszerbe. A hazai kutatás során először sikerült megfigyelni és felmérni az egykori Duna partján lévő erőd-ellenerőd viszonyát, ami alapján több esetben az ismert lelőhelyekkel szemben további, többnyire a Dunában lévő lelőhelyek valószínűsíthetők. Ezek felkutatásával, felmérésével a víz alatti régészet nagymértékben hozzájárulhat a Pannónia—Barbaricum határvonalon húzódó késő római erődítményrendszer jobb megismeréséhez. Irodalom Barkóczi 1945 Barkóczi 1951 Fitz 1962/a Fitz 1962 Fitz 1970 Gaál 1979 Gaál 1990 Gabler 1967 Gabler 1967/a Gabler 1968 Gabler 1971/a Gabler 1971 Barkóczi, László: Kiadatlan feliratos kövek Brigetioból. Iscrizioni inedite a Brigetio. ArhÉrt 71—72(1944—45). 172—177. Barkóczi, László: Brigetio. DissPann II/22. Fitz, Jenő: Lugio. RE Suppl. IX., 391—394. Fitz, Jenő: A military history of Pannónia from the Marcomann Wars to the death of Alexander Severus (180—235) AAH 14(1962) 25—115. Fitz, Jenő: Fejér megye történet I/4. Római kor. Székesfehérvár 1970. Gaál, Attila: Adalékok a Tolna megyei régészet kezdeteihez. Dunatáj M/3 (1979) 55—60. Gaál, Attila: Késő római erőd a bölcskei Duna-mederben. Eine spátrömische Festung im Donaubett bei Bölcske. Forschungsgeschichte. ComArch 1990 130. Gabler, Dénes: Újabb feliratos kőemlék az ácsi táborból. ArchÉrt 94(1967) 194—197.. Gabler, Dénes: Ács—Vaspuszta ArchÉrt 94(1967) 221. Gabler, Dénes: 95(1968) 130. Gabler, Dénes: 98(1971) 269. Gabler, Dénes: Győr a rómaiak korában. In.: Várostörténeti tanulmányok, Győr 1971. 19—47. Ács—Vaspuszta ArchÉrt Ács—Vaspuszta ArchÉrt Gabler 1972 Gabler, Dénes: Késő római éremleiet ÁcsVaspusztáról. Ein spátrömischer Münzfund aus Ács-Vaspuszta. ArchÉrt 99(1972) 232—239. Gabler 1972/a Gabler, Dénes: Ács, Vaspuszta. MittArcUng 3(1972) 155—158. Gabler 1990 Gabler, Dénes: Legiotáborok. In.: Pannónia régészeti kézikönyve. (Szerk.: Mócsy A — Fitz J.) Budapest, 1990. 86—93. Gráf 1936 Gráf, András: Übrersicht der antiken Geographie von Pannonién. DissPann I/5. Hőké 1865 Hőké, Lajos: Római hídfő-romok a harmadik század végéről, a Duna partjain, az Ipoly tövénél, Szob átellenében Basaharczcsárdánál, Pilis-Maróth határában. Sürgöny, 1865. 86., 87. sz. Kuzmová — Kuzmová, K.—-Rajtár, J.: Anfánge des Rajtár 1936 Römerlagers in Iza. Arch rozhl. 38(1986) 358—352. Lőrincz 1976 Lőrincz Barnabás: Pannonische Sternpelziegel I. Limes Strecke Annamatia — Ad Statuas. Rég. Dolg. Ser. II. 5(1976). Luttwak 1976 Luttwak, Edward N.: The grand strategy of the Román Empire from the first century A.D.to the third. London, 1976. Mócsy 1958 Mócsy, András: Die spátrömische Schifslánde in Contra Floremtiam. FA 10(1958) 89—104. 52 A korábbi erődökhöz legyező alakú tornyokat építenek (Quadrata, Campona, Ad Statuas, stb. További irodalommal: Gabler 1990. 100.). A megkissebbített erődök pedig a hadsereg szervezeti változására is utalnak. 53 E. Luttwak pl. a katonai stratégiai kérdéseket a Római Birodalom egész területér) áttekintő művében a kikőtőerődöket — az általunk vizsgáltnál főként korábbi időszakokra vonatkoztatva — csak a birodalom felőli parton tünteti fel (Lutwak 1976 64., Fig. 2.2.), a Duna-parti késő római hídfőállásokat pedig a bal partra, a Ripa Sarmatica-ra helyezi. (Luttwak 1976 176.) 54 A természetes határfolyóra alapozott védelmi vonal alapján az általánosan elterjedt, „limes" megjelölés helyett talán helyesebb lenne — különösen a késő római korban — a lényeget jobban kifejező „ripa" használata. Lásd Visy Zs. megjegyzését. (Visy 1989 26., Visy 1989/a 13—14.) .
