Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Szabó Géza: Víz alatti régészeti adatok a Pannonia—Barbaricum határvonal IV. századi védelmének kérdéséhez

SZABÓ GÉZA VÍZ ALATTI RÉGÉSZETI ADATOK A PANNÓNIA—BARBARICUM HATÁRVONAL IV. SZÁZADI VÉDELMÉNEK KÉRDÉSEIHEZ Soproni Sándor emlékének Az elmúlt évtizedben a Duna bölcskei sza­kaszán lévő római kori romok feltárásával, és az egyes folyókban, tavakban található régészeti lelő­helyek összegyűjtésével, feltérképezésével Ma­gyarországon is megkezdődtek a víz alatti régészeti feltárások. 1 Az eliszapolódott romok jelentős része római kori, s a Pannónia—Barba­ricum közötti határfolyó, a Duna medrében van. A korábban csak bal partinak tartott hídfőállások mellett újabban hasonló alaprajzú épületek romjait találtuk meg a jobb parton is. A szerteágazó kérdéskörből az alábbiakban mindössze egyet­lenre, a víz alatti kutatások során megfigyelt romoknak a római kori erődök láncolatába és a korszak harcászati stratégai rendszerébe illeszke­désével összefüggő problémára kívánjuk felhívni a figyelmet. A kérdés teljes körű vizsgálata — miként az előkerülő faragványok, feliratok, épületmarad­ványok részletes értékelése — a római koros kollegákra vár. 2 Egy román hajó balesetének kivizsgálásakor 1973-ban Tolna megyében a Dunából, a „Bölcskei szikla" területéről Pallos György búvár római kori bélyeges téglát hozott a felszínre, amit a bajai, majd a szekszárdi múzeumba juttatott. 3 A terület kutatása azonban csak több mint egy évtized múlva, 1986-ban, a rendkívül alacsony vízállásnál kezdődhetett meg. 4 Az első évben a derékig érő vízzel fedett terület felmérése után egy úszódaru segítségével kiemeltük az omladék tetején heverő 18 kisebb­nagyobb faragványt. Számos bélyeges tégla, több IOM TEVTANO feliratú oltárkő, dombormű, szobor­töredék és egyéb faragvány került elő. 5 A következő években a búvárok segítségével egy pontonokból U alakban összeállított merülő­bázisról megkezdtük a romterület víz alatti részé­nek felmérését és kutatását. A víz alatt a kézzel kibontott, vagy nagy nyomású vízsugárral kimosott köveket bemértük a parton elhelyezett fix pon­tokhoz, majd csörlő segítségével a víz színe fölé emeltük, és egy szállítóponton segítségével a partra raktuk. Ezzel a magas fokú szervezettséget és több szakterület együttműködését kívánó munkával elkezdődött hazánkban az első víz alatti régészeti feltárás. A feltárás során különböző vélemények alakul­tak ki arról, hogy az építmény eredetileg a Duna jobb vagy bal partján állt-e. A bélyeges téglák és az eddig ismert nógrádverőcei típusú erődök a bal part mellett szóltak. 6 A víz alatti megfigyelések, a terepviszonyok, a lassan kibontakozó alaprajz azonban a jobb parti elhelyezkedést való­színűsítette. 7 A kérdés a terület pontos felmérése és a Duna keleti partján, a barbaricumi oldalon lévő ellenerőd megtalálása után eldőlt. A Duna 1551,4 fmk-énél a hajózóút nyugati szélében lévő erődöt a jobb parton emelték, s vele szemben, mintegy 80 m-rel feljebb, a bal parton is állt egy erőd. Mindkettő alaprajza nógrádverőcei típusú, 1 Gaál 1990.; Soproni 1990, 1990/a.; Szabó 1990, 1990/a.; Szabó 1994. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulaton belül megalakult a Búvárrrégészeti Szakosztály, amely célul tűzte ki a hazánkban található víz alatti régészeti lelőhelyek és történeti emlékek felkutatását, az adatok összegyűjtését. 2 A feltárás részleteit az eredeti megállapodás szerint Gaál A.—Kőhegyi M.—Szabó G. ismertetik majd, a feliratos anyagot pedig Soproni Sándor és Tóth Endre adják közre. 3 Gaál 1990 130. A tégla jelenleg a szekszárdi múzeumban van, Itsz. 73. 146.1. Lőrincz B. tévesen Madocsát említi lelőhelyként. (Lőrincz 1976 53.). 4 Gaál 1990 130.; Szabó 1990 127—130. 5 Soproni 1990 142.; Soproni 1989 257—258. 6 Soproni 1990 142.; Soproni 1989 257—258. 7 Szabó 1990. 130. Szeretnék ezúton is köszönetet mondani a merülések megszervezését végig segítő Csepregi Oszkár alezredesnek, akivel a kutatások során felmerülő harcászati, stratégiai kérdéseket is megbeszélhettem. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom