Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Csányi Marietta: Újabb adat kelet-magyarországi kora bronzkorunkhoz

képzetét kelti, s így a kutatás abba a helyzetbe került, hogy tudja ugyan, hogy itt is létezett a Makó-kultúra, csak éppen nehezen tudja „nyakon csípni". Emellett nincs egyéb sem, esetleg más néphez köthető emlékanyag, mely hiányát pótol­hatná. Az adott korszak történetéről e területen, mindaddig, míg nagyobb anyagközlésekre nem kerül sor, semmi újat sem mondhatunk. Tiszakürt falutól D-re, egykori Tisza-meander K-i magaspartján a Rét-part, ill. Homoki-szőlő nevű határrészen a környék homokdombjain szőlőtelepí­tés előtt a helyi termelőszövetkezet tereprendezést végzett. A földmunkák során öt őskori hulladék­gödröt bolygattak meg (1., 2., 3. kép). 10 A gödrök­ből előkerült leletanyag a kora bronzkorból szár­mazik, a teli-telepek kialakulását megelőző idő­szakból, s ezzel a Közép-Tisza-vidék mind ez ideig egyetlen, e kérdéses korszakhoz köthető értékel­hető leletegyüttese került birtokunkba, melyet most közzéteszünk. A leletek és a jelenségek leírása 111 1. gödör 2,30 m átmérőjű kerek gödör, alja az északi ol­dalon 1,30 m-re összeszűkül. Mélysége a humusz­réteg eltávolítása után 40 ill. a legmélyebb pontján 120 cm. Leletek: 1. Fazéktöredékek. Tölcséres nyakú, durva felü­letű, jól kiégetett fazék perem- és oldaltöredékei. Vállán függőleges irányú, sekély besimításszerű fésűs díszítés látható. Kissé kihajló pereme alatt és a vállon szalagfül csonkja. Világos téglaszínű. (I. t. 1. a-d.; XV. t. 1.) 12 2. Fazéktöredék. Tölcséres nyakú edény nyak­és válltöredéke. A vállon függőleges szabálytalan bekarcolások. Világos téglaszínű. (I. t. 2.) 3. Fültöredék. Valószínűleg vastag falú edény széles szalagfül-töredéke. Szürkésbarna. (I. t. 3.) 4. Táltöredék. Kissé kihajló, belül profilált peremtöredék. Valószínűleg kisebb méretű mély tálacska részlete. Közvetlenül a perem alatt víz­szintes irányú árkolás fut körbe. Szürkésbarna. (I. t. 4.; XV. t. 4.) 2. gödör Kissé szabálytalan kerek gödör. Átmérője 1,80 m, mélysége a humuszréteg eltávolítása után 53 cm. Leletek: 1. Fazék. Cilindrikus nyakú, enyhén kihajló pere­mű, gömbtestű, jól kiégetett fazék. Felülete durván elegyengetett, elkent. Égetéskor hajszálvékony repedések keletkeztek rajta. Világos téglaszínű, helyenként szürke foltokkal. M.: 24 cm, sz.á.: 19,5 cm, f.á.: 13,5 cm. (I. t. 8.; XV. t. 7.) 2. Fazék-töredék. ívelt nyakú, kihajló peremű, gömbtestű edény perem-, ill. oldalrészlete. Vállán sima bütyök. Egyenetlen felülete helyenként érdes, matt, másutt foltokban fényezett. Színe a perem alatt ill. a nyakban szürkés világosbarna, hasán szürkésfekete, kormos foltokkal. (II. t. 1.; XV. t. 2.) 3. Edénytöredék. Edénytöredék. Közepes vas­tagságú, átlagosan kiégetett, valószínűleg gömb­testű edény oldaltöredéke. Felső szakaszán elsimí­tott, alatta ráfröcskölt agyagréteggel rücskössé tett felületű. Világos szürkésbarna. (II. t. 2.) 4. Táltöredék. Fordított csonkakúp alakú tál pe­remtöredéke. Belül profilált. Elvékonyodó széle alatt kívül vízszintes irányú árkolás fut körbe. Köze­pes vastagságú, matt, érdes felületű. Világos szürkésbarna. (II. t. 7.; XV. t. 5.) 5. Edénytöredék. Vastag falú edény kissé kihajló peremtöredéke. Elsimított, de matt felületű, ho­mokkal soványított 13 . Világosszürkés téglaszínű. (II. t. 6.) 6. Fültöredék. Különleges alakú, háromfelé ága­zó. Az egyik ág valószínűleg a középső osztótag. A három ág találkozásánál vízszintes irányú hengeres furat. Világosszürkés téglaszínű. (II. t. 4.; XV. t. 3.) 14 7. Edénytöredék. Vastag falú edény alj-része. Egyenetlen felülete helyenként érdes, matt, másutt 10 A leletmentést 1978-ban Raczky Pál végezte. A munka sürgőssége miatt a dokumentáció csak a jelenségek leírására és vázlatos rögzítésére szorítkozhatott. A leletanyag átengedéséért köszönetet mondok. 11 A leletanyag a szolnoki Damjanich János Múzeumban található, 84.4.1—128. leltári számon. 12 A leleteket profilrajzokkal ellátott fényképes táblán tesszük közzé, emellett a töredékekből — ahol ez egyáltalán lehetséges volt — megkíséreltük rekonstruálni a megfelelő edényformákat. 13 A soványítás módját csak akkor tűntetjük fel, ha az a kerámián feltűnő, meghatározó jellegű. 14 A rekonstrukció talán merész egy kissé, de hasonlóan osztott fül csak ilyen edényformán ismert: L. Ecsedy, 1979. VII. t. 3., IX. t. 3. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom