Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Benedek Gyula: A hiteleshelyek Mohács előtt, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok megye jogelőd területeire

Mi az egri egyházmegye káptalanja adjuk emlékezetül, hogy egyrészről Szölősi [de Zeuleus] Antal fia, Tamás fia János, másrészről pedig ugyanennek a Jánosnak a sógora, Pércsi Márton fia Miklós [Nicolaus fiiius Martini de perch] személyesen elébünk állva — a felek akaratából és tetszésük szerint — egymásközt ilyen cserét eszközöltek bizonyos Heves és Bihar vármegyékben lévő falubirtokaikban; hogy ugyanis a [Pércsi] Miklós az Igar [Igor] nevezetű falubirtok negyedrészét — amely negyedrészt [a sógora], ti. [Szölősi] Tamás fia János a saját nővére, Anna kedvéért [eddig is] visszatartott — a nővérének és általa a saját férjének a mondott [Pércsi] Miklós örökös birtoklásra átadta, visszaadta és előttünk a mondott [Szölősi] Jnosnak, a nővérének és az örököseiknek birtoklásra és használatra visszajuttatta; Amelyért cserébe a mondott [Szöllősi] János a mondott Bihar vármegyében lévő Szinna [Sinna?]

2 nevezetű falubirtokát, az ahhoz tartozó örökségi joggal, az összes hasznával és tartozékával, ugyanazon határjelek és határvonalak szerint, amelyek alapján birtokolta, átadta és odaadta az említett [Pércsi] Miklósnak és magának az említett testvére-úrnőnek, valamint az örököseinek örökjogon való birtoklásra; Ezenkívül ugyanaz a [Szöllősi] János kötelezte magát és az örököseit arra, hogy a fentmondott [Pércsi] Miklóst és a saját nőtestvérét, valamint azoknak az örököseit a saját fáradtságával és költségén megvédi és mentesíti a mondott Szinna föld tekintetében minden háborgatni törekvő [személytől]; Hozzátette még az a [Szöllősi] János, hogyha az említett nőtestvére az örökösök kártérítése nélkül halna meg, úgy azt a Szinna földet ismét a saját kezeibe akarja venni birtoklás céljából; Kiadatott [Egerben] Szent György mártíromsága ünnepének a nyolcadán [május 1-jén], az Úrnak az 1323-dik évében; Az oklevél nem eredeti, hanem az egri káptalan 1345. április 10-én készült teljes szövegű átírása. Hiteles. Felső harmadában — a szöveg között — egy pecsét átfűző szalagja látszik. A borítóján egy idejű, azonos kézzel a következő szöveg olvasható: „E Capitulo Agriense [...] pária literalia instrumentaria de Zeuleus et Igar in Comitatu Hevesiense"

4 OL DL 70.164 itt kihagytunk majdnem 17 sort. Ebből 9,5 sor az egri káptalan 1345 április 10-én kiadott átíró levelének a bevezető része. 3 3/4 sor összekötő szöveg, a további sorok pedig Károly Róbert 1332. január 25-én kelt parancsát tartalmazzák, amelyben elrendeli a cserelevél privilegiális formában való kiadását. Az oklevél második sora szerint a Szinna esetleg lehet Szinye is. Mégis következetesen Szinnát írunk, mert az a forma többször fordul elő a sorok között. Az oklevél végéről 9 sort hagytunk el, amely az egri káptalan 1345. évi április 10-én kiadott privilegiális levelének a zárőrészét tartalmazza, benne az egri egyházmegyei méltóságsorral. Magyarul: ,A Heves vármegyében [lévő] Szőlősről és Igarról oklevélmásolat [...] az egri káptalanból" 167