Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)
Béres Mária: A tátorján első leírása (Forrásfeldolgozás)
4. ábra. A Crambe tataria mai előfordulása 1. Balatonkenese; 2. Megyaszó; 3. Bölcske; 4. Seregélyes; 5. Rád — is terem, és más Magyar neve is vagyon. Megérdemli, hogy jobban ki-kerestessék és haszonra fordítassék. Mert ha szinte igy a mint magábann terem, egy kevéssé kemény fözelék-is, mindazonáltal, ha a szántóföldekbe vagy a kertekbe vettetnék és míveltetnék, igen jó ízű és egésséges eleség lehetne, anynyival-is inkább ha igaz az, a mit Clausius felöle mond, hogy szűk időkben a Magyarok gyökerével élnek. Vajha több e-féle feltaláltatnék, hogy azzal a sok húsétel kevesebbedhetnék!" A meginduló Magyar Hírmondó programjának tekintette a: „k. universitásokon, akadémiákon és gymnásiumokban írandó dissertációknak, történő disputációknak, exameneknek és tentameneknek azon Hírmondónak leveleiben nevezetes helyek lészen, ha tt. professzor uraimék azok felől való tudósításokra fogják méltóztatni." E sajtó nagyrészt a bécsi hivatalos lapot a Wiener Zeitungot tekintette forrásának és közleményei jelentős részét változtatás nélkül átvette, íly módon talált viszhangra SEBEÖK S. disszertációja az első magyar nyelven megjelenő újságban. 15 „Sebeők Sándor Orvos Doktor Uram, ezenn füröl költ Remek-irása (Dissertatioja)... Ez a nagy, kövér és tsak reá nézve-is nevezetes fü, Erdélyben bövönn terem, igen kevés ugyan a Marosonn innen, Betze és Búzás — Botsárd tájat s feljebb a Tsenger nevű mezöbenn, mellyek Enyed tájéka aránt esnek, de sok és nagy búrtokosson a Maros-vizénn túl, a Mezöségenn majd mindenütt, u.m. Torda, Kolos és Doboka Vármegyék mezős részeinn, és az Arannyas Vizénn alól, Arannyas Székbenn-is, főként az Harasztosi határonn, s közel a Léton nevezetű völgynek mezős oldalainn. Igen meszszéröl meg-lehet esmérni virágzásakor: mert ollyankor ugy látszanak a hegyekenn, mintha valami nagy fejér élö állatok volnának. A Magyaroknál Tátorján, az Oláhoknál Káptalan mindenfelé a neve. A jegyzetben még a következőket írja BEN KŐ J.: „Ezt a tsemetét most Po'sonbann' is láthatni, a természeti dolgok körül szorgalmatosan visgálódó 14 Magyar Hírmondó, Pozsony, 1780. 5. levél — Ráth Mátyás. 15 Magyar Hírmondó, Pozsony, 1781. 50. levél (397.p. és 470.p.) — Benkő József. 13
