Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Cseh János: Kora Meroving-kori fazekak egy tiszazugi településről

# 6. sz. 5-6. századi lelőhely «sss» a gepida telep(ek) kiterjedése • bepecsételt bögretöredék *-— 85 m-es szintvonal o 300 m / \ 11, ábra. Kengyel-Kiskengyel-lapos (Kovács Péter-tanya és Hamira/Mamera Adolf-tanya térsége). Az 1983—1984. évi 6. számú kora népvándorlás kori lelőhely az 1992 tavaszán tett megfigyelések alapján (korrekció: hosszabban jelezve, mint a szövegben) Figure 11. Kengyel-Kiskengyel-lapos/Little-Kengyel-Plain (Area of Péter Kovács-'s and Adolf Hamira/Mamera's homestead). The site no. 6th of the Early Migration Period from the years 1983—1984 on the basis of observations done in the spríng of 1992 (correction: marked larger than in the text) egy bepecsételt díszítésű kerámiadarabot leltem, s hozzávetőleg 50—100 m-es kiterjedésben gepida házikeramika is több hevert a felszínen. Föltehető tehát, hogy két különálló szálláshelyről van szó (11. ábra). Az összegyűjtött leletek a díszkerámia mellett egy durva cserép és szemcsés, konyhai használatú edények töredékei. A pecsétlővel benyomkodott keramika valószínűleg körte alakú bögre válldarabkája. A minta csúcsára állított rombusz, mezejében bordácskákkal (mérete 0,7x0,4 cm). A kis edény úgy 10—15 cm nagyságú lehetett. Az általában szürkés, érdes, befésült hullámvonalköteggel és vízszintes vonalakkal díszített, ill. „felületkezelt" leletek a falvastagságból következtetve kisebb főzőedényekből és terjedelmesebb agyagkészítményekből (talán hombárokból?) származhatnak. Az oldalrészek mellett jól ismert V—VI. századi peremek is előfordulnak. Találtm egy olyan durva anyagú, szabad kézzel formált, ujjbenyomkodásokkal tagolt/díszített peremű, ívelődő szájrészt, amely csésze/tálszerű edényt sejtet. Ennek kora mindamellett kérdéses. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kengyeli Meroving-kori telepek emlékanyagában van néhány hasonló, korongolatlan és korongolt edény (12. ábra 1—12). A dolgozat kéziratához utólag csatolt kiegészítés a lelőhelyre vonatkozóan: 1994. november elején keleti irányból bejárva a területet próbáltam a gepida település nagyságát megállapítani. A fő tájékozódási pont továbbra is a villanyoszlop volt, ettől keleti irányban max. 400—500 m hosszant még szedtem föl kora népvndorlás kori cserepeket. Ezt az adatot jelen cikk 11. ábrájára már nem volt módon felvinni. 113