Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Zsolnay László: Négy katolikus templom a Jászkunságban és a hivatalos építészet a XVIII—XIX. század fordulóján

Mi • 18. kép. Prikiszál János terve a kunhegyesi templomhoz latetős tornyot itt is magába foglalja a templomtest. Két csehboltozattal fedett hajóját négy félköríves ablak világítja meg. Az egyenes záródású szentély sarka lekerekített, belőle sekrestye nyílik. A templomot 1835-ben, a Szentháromság ünnepén szentelték fel. Homlokzatán két-két korintoszi fejezetű falpillér tartja a hangsúlyos párkányzaton elhelyezkedő timpanont, egyenes záródású, kétszárnyú kapuja felett szintén timpanon helyezkedik el. A torony az orgonakarzat fölül indul, négy ablakát jón fejezetű falpillérek fogják közre. Tornyát hagymakupola fedi. A homlokzat leginkább Dobrava tervével rokon. Különbséget Dobrava ajtó fölött ívelt timpanonja, a toronyablakok záródása, s az órapárkány jelentenek. A hajó külső oldala lizénáival és félköríves ablakaival mind Dobrava, mind Prikiszál tervrajzával egyezik. A templom alaprajza viszont Grizner egyenes záródású szentélyével rokonítható. A belső terek minden esetben szinte ismétlik egymást. A templom elrendezésében nem hozott újat a környékbeli későbarokkhoz képest. A két boltszakaszos, egyenes vagy lekerekített szentélyű templomok itt az általánosak már a XVIII. században is. A torony vagy kilép a homlokzat síkja elé (Tiszaszőlős) vagy behúzódik a homokzat szintjébe (Kenderes). Mértéktartó díszítésük többnyire megfelel a klasszicizáló későbarokk szellemének. Eszterházy püspök már a XVIII. sz. végén utasította építészét, Francz Józsefet a feleslegesnek ítélt díszek elhagyására. Az új stílus, a klasszicizmus formáival tölti meg e hagyományos templomtesteket Homályossy, de bizonyos kötődését a barokkhoz mutatja a templom tornyának hagymasisakja. (19. kép) /( ff/ fa . 'titft f/ff///f. /. - '&* (' -,' X f\ l L; jr \ : f í i /TJ% "-im# 19. kép. Homályossy Ferenc terve a kunhegyesi templom tornyához *TX Példáim segítségével próbáltam eligazítást nyújtani a kor építési szervezeteinek működésében, melynek teljes feldolgozása természetesen nem lehetett célom, s adataimból még nem is oldható meg. A levéltárakból előkerülő további tervrajzok és iratok tovább fogják finomítani, pontosítani képünket a XVIII-XIX. századi építészetről. Jegyzetek 1 Ember 1942—1945. Kelényi 1978. 2 Kelényi 1978. p. 124. 3 Ember 1942—1945. p. 351. 4 Soós 1985. p. 363. 5 Jász-Nagyku-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban JNKSzML) Jászdózsa község jegyzőkönyvei 1739— 1782. p. 155. 6 JNKSzML Jászkun Kerületi közgyűlés iratai, 1777. D. Cap. 11. Fasc. 5. No. 24. 7 JNKSZML Jk. Ker. Kgy. ir. 1777. C. Cap. 1. Fasc. 11. No. 37. 8 JNKSZML Jk. Ker. Kgy. ir. 1777. C. Cap. 1 . Fasc. 11. No. 37. 9 JNKSzML Jászdózsa község jegyzőkönyvei 1739—1782. p. 271. 10 JNKSzML Jk. Ker. kgy. ir. D. Cap. 11. Fasc. 5. No. 24. 11 JNKSzML Jk. Ker. kyg. ir. 1790. Fasc. 10. No. 2252. 12 JNKSzML Jászalsószentgyörgy iratai 1756—1849. 13 JNKSzML Jászalsószentgyörgy iratai 1756—1849. 417