Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Kalivoda Béla: Kísemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlítóvizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tito Alba)köpetek alapján

Haraszthy, 1984.), esetleg más emberi létesít­ményben, pl. szalmakazalban költ (Honer, 1963., Glue, 1967., Kalotás, 1983.). Domb- és síkvidé­ken egyaránt megtelepszik, de sehol sem gya­kori. Veszélyeztetett, védett fa] (Rakonczay, 1989.). Már Chernél (1899.) is állományának csökkenését említi, az utóbbi évtizedekben azonban ez a folyamat felerősödött (Haraszthy, 1984.). 1985-ös felmérések során Jász-Nagykun-Szol­nok megyében 17 helyen vizsgálták előfor­dulását és mindössze 5 helyen észlelték, azon­ban egyetlen költési adata sincs (Kalotás, 1987). A gyöngybagoly életmódjával, állomány ingado­zásával kapcsolatban Honer (1963) széles körű vizsgálatokat végzett. A gyöngybagoly táplálék összetételéről első­ként Altum publikált adatokat 1863-ban (Altum, 1863.). Ezt követően fellendültek az ilyen irányú vizsgálatok, s nem egy esetben tízezres nagy­ságrendű minták kerültek vizsgálatra (Schmidt, 1967.). Ez a munka napjainkban is folyik, számos tanulmány jelent meg a madár teljes elterjedési területéről (Schmidt, 1970a, Asselberg, 1971, Her­rera, 1973, Schmidt, 1973a, Dean, 1974, Stuart, 1975, Jaksic - Yanez, 1979.). ' Az 1930-40-es évektől a kutatások azzal kap­tak újabb lendületet, hogy a kutatók eredménye­ik szélesebb körű értelmezésére törekedtek. A bagolyköpetek nyújtotta nagy minták lehetősé­get adtak összehasonlító táplálkozás-ökológiai (Schmidt, 1972, 1974b, Herrera - Hiraido, 1976.), kisemlős faunisztikai (Kahmann - Altner, 1956, Buhalczyk, 1958, Schmidt, 1962, Niethammer, 1971, Schmidt - Sipos, 1971, Schmidt, 1976.) vizsgálatok végzésére, rendszertani és paleonto­lógiái kérdések tisztázására (Jánossy - Schmidt, 1960, Jánossy, 1964, Palotás, 1967.). Kisemlős populációdinamikai elemzések is publikálásra kerültek (Becker, 1958, Saint Girons, 1967, Ca­bon-Raczynska - Ruprecht, 1977, Schmidt, 1974c, Schmidt-Somogyi-Szentendrey, 1971.). Csapdázási és köpetvizsgálati eredmények ösz­szehasonlításával módszertani megalapozások is születtek (Knorre 1973, Glue 1967.). E munkák­kal párhuzamosan speciális zsákmánycsoportok­ról külön tanulmányok készültek (Schmidt 1968, 1971, 1973b, 1974a, Mikkola 1976, Schmidt-To­pál 1971.). Már a vizsgálatok korai szakaszától tapasztalhatók törekvések az eredmények gya­korlati alkalmazására, amelyet Schmidt (1967.) foglal össze. 10 4. Anyag és módszer 4.1. Anyaggyűjtés 4.1.1. Az anyaggyűjtés módjának meghatározása Kisemlős faunisztikai és ökológiai adatok gyűj­tésére alapvetően két módszer vehető számítás­ba, a csapdázás és a bagolyköpet vizsgálat. A csapdázás közvetlen vizsgálati módszer, amellyel az abszolút populációnagyságra vonat­kozó becsléseket tehetünk - ez a köpetvizsgá­lattal szembeni előnye. Hátránya, hogy rendkívül eszköz- és munkaigényes, ezért egyszerre több helyen, folyamatosan gyakorlatilag alig vitelezhe­tő ki. Ebből következően a vizsgálható minta­nagyság kisebb, mint a köpetanalízis esetében. Nem ólvefogó csapdák esetében további hát­rány, hogy a nagyobb arányú mintavétel termé­szetvédelmi szempontból kifogásolható, élvefogó csapdák alkalmazása pedig további kezelési ne­hézségeket okoz. Fontosnak tartom megjegyez­ni, hogy a csapdák fogási hatékonyságának vál­tozásai miatt ez a módszer sem ad teljesen pontos képet a terület faunáját alkotó populációk mennyiségi viszonyairól. A bagolyköpetek vizsgálatának előnye, hogy gyorsan, nagy mennyiségű anyag gyűjthető be egyszerre, ami a továbbiakban jól kezelhető, tet­szőleges időben dolgozható fel ós a gyűjtés ter­mészetvédelmi mellékhatásai elenyészőek. Ezek következtében egyszerre több helyen is végez­hetők folyamatos vizsgálatok, a vizsgálható min­tanagyság nagyobb, mint a csapdázásos mód­szer esetében, ami a statisztikai elemzések eredményeinek megbízhatóságát növeli. Hátrá­nya, hogy csak relatív populációnagyság becslé­seket tesz lehetővé, amelyek csak nehezen, ­például csapdazassal, vagy a taplalkozoterület felmérésével - korrigáihatók abszolút becslések­ké. További hátránya, hogy néhány faj elkülöní­tése a köpetben található maradványok alapján komoly nehézségekkel jár, sok esetben lehetet­len. A terület faunáját alkotó fajok mennyiségi vi­szonyai ennél a vizsgálati módszernél is bizo­nyos mértékben torzítottak a madarak táplálkozási stratégiájának optimalizálása- és egyedi eltérések következtében. Az irodalmi adatokat (Honer, 1963, Glue, 1967, Knorre 1973, Herrera - Hiraido, 1976.) figyelembe véve megállapítható, hogy összefüggés található a zsákmány összetétele és a taplalkozoterület aktuális kínálata között. Különösen figyelemre méltó Knorre (1973.) ezirányú vizsgálata, amely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom