Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Sümegi Pál: A jászfelsőszentgyörgyi szunyogos felső-paleolit telephely üledékföldtani és sztratigráfiai elemzése

SÜMEGI PÁL A JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYI TELEPHELY ÜLEDÉKFÖLDTANI 1990 őszén T. Dobosi Viola régész felső-pale­olit korú telephelyet tárt fel a Jászfelsőszent­györgyhöz tartozó Szúnyogos II. sz. lelőhelyen. A lelőhely az egykori Zagyva hordalékkúpján, az ún. Hatvani síkon (Marosi S. - Somogyi S. 1990) helyezkedik el. A telephelyet egy 110.9 tsz. felet­ti magasságú homokbuckán bontották ki. A régészeti munkához a szerző szedimentoló­gial, üledékföldtani és geomorfológiai elemzések­kel kapcsolódott. Ezeknek a vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a felső-paleolit telephely üledé­kes környezetét feltárja, az ősföldrajzi viszonyo­kat tisztázza, és az üledékösszlet litosztratigráfiai helyzetét rögzítse. Mivel a Jászság ós a környező területek felső­pleisztocén, holocón ősföldrajzi viszonyairól ezl­delg igen kevés munka jelent meg (Baiia Gy. 1958, Fodor F. 1942) ós több munka is csak érintőlegesen foglalkozott a területtel (Borsy, Z. 1987, Rónai A. 1972, 1985) ós az ebben a peri­ódusban lezajlott geológiai fejlődéstörténettel, ezért a munka kezdeti szakaszában részletes gyűjtő ós terepfeltáró munkát végeztünk. Ennek eredményeként több olyan ősföldrajzi, paleonto­lógiái ós üledékföldtani adatra fogunk hivatkozni, amelyeket még ezideig nem publikáltunk (Süme­gi P. 1991.) A felhasznált vizsgálati eredmények A telephelyet feltáró kutatóárok Ny-K irányú szelvónyfalát több ponton megvizsgáltuk (2. áb­ra) ós a szelvény egy pontján részletes granulo­metriai elemzést végeztünk (3. ábra). A szedi­mentológiai elemzést karbonáttartalom meghatározással, 13 C és 18 0 izotópos elemzések­kel, valamint üledékstatisztikai vizsgálatokkal is kiegészítettük (3. ábra). A szemcseösszetételt hidrometrálással, a kar­bonáttartalmat kalcimetrálással határoztuk meg. Az üledókkőzettani paramétereket a Folk-Ward­fóle képlettel számoltuk ki (Folk, R.L.-Ward, W.C. 1957, Inman, D.L. 1952). Az izotópos méréseket Hertelendi Ede, ATOMKI tudományos munkatársa végezte az 1986-ban ismertetett eljárással (Her­telendi E. et al. 1986). SZÚNYOGOS FELSŐ-PALEOLIT ÉS SZTRATIGRÁFIAI ELEMZÉSE Az üledékfáciesek pontosabb elhatárolása ér­dekében a kvarcszemcsók scanning mikroszkó­pos vizsgálatát is elvégeztük. A minták előkészí­tésénél a Krinsiey-Doornkamp-fóle vegyszeres kezelést használtuk (Krinsley, D.H. - Doornkamp, J.C. 1973). A scanning mikroszkópos elemzést hagyomá­nyos szemcsealak vizsgálatokkal (Miháltz I. - Un­gár T. 1954, Molnár B. 1961, Cailleux, A. 1952) egészítettük ki. A homokszemcséken elvégzett mikroszkópmorfológiai eredményeket, az azonos vizsgálati módszerrel elemzett, hazai homokterü­letek anyagával (Borsy Z. et al. 1982, Molnár B. et al. 1988) Is összehasonlítottuk. A telephely környezetének ősföldrajzi képe A régészeti lelőhely egy homokbucka tetején, a bucka É-ÉNY oldalán helyezkedik el. A bucka tövében lemólyített fúrás folyóvízi üledókösszle­tet tárt fel (1. ábra), amely azt bizonyítja, hogy a felszíni eolikus képződmény fekűjót folyóvízi anyag alkotja. Ezt a folyóvízi üledéket hordalék­kúp anyagának ós újpleisztocén korúnak tartot­ták (Ballá Gy. 1958). A lelőhelytől mintegy 1 km-re Ny-ra elhelyez­kedő, keresztrótegzett, folyóvízi mederüledók (I. tábla) paleontológiái és szedimentológiai elemzé­se (Sümegi P. 1991) azt bizonyítja, hogy a Zagy­va folyó ősi medre, a közópső-würm végén a vizsgált terület közelében helyezkedett el. Mind a szemcseösszetételi, mind a mikroszkó­pos vizsgálati eredmények (II. és III. tábla) azt igazolják, hogy az Ős-Zagyva hordalókanyaga és a homokbucka üledékanyaga között geneti­kai kapcsolat van. Ugyanis a hordalékkúpból származó kvarcszemcsék élesek, szilánkosak, a szemcsék alakja egyetlen mintában sem volt igazán legömbölyítve. Ennek oka az, hogy a le­rakódásuk előtt csak igen rövid szállítódáson es­tek át (Cailleux, A. 1952). A scanning mikroszkópos vizsgálatok is ezt támasztják alá (II. tábla), hiszen a kvarcszem­csék az anyakőzetből származó, rövid szállító­dáson átesett típusba sorolhatók (Krinsley, D.H. ­Doorkamp, J.C. 1973). A folyóvízi szállítódás kö­74

Next

/
Oldalképek
Tartalom