Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Tálas László: Radnai Béla szobrászművész
A világháború kitörése súlyos válságot idézett elő a művészeti életben. A Pázmány szobor 1914-ben megtörtént leleplezése Radnai számára is már csak az elmúlt évtizedek munkájának beteljesülését jelentette. A megrendelések elmaradása megtakarított pénzének elértéktelenedése arra szorították, hogy csakis csekély tanári fizetéséből tartsa fenn családját. Radnai Béla ugyanis 1904 óta tanított az Országos Képzőművészeti Főiskolán. Kezdetben díjtalanul, majd mind óradíjas, végül mint rendes tanár. A háború alatt a művésznövendékek mellett rajztanárokat is oktatott mintázásra. Tanári működése alatt kiváló szobrászaink sorát nevelte. Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Csorba Géza, Pátzay Pál. Radnai Béla nagyobb köztéri szobrai alkotása közben kisebb munkákat is vállalt. Ezek azonban csak méretükben szerényebbek. A balatonföldvári Széchenyi Imre szobrot, Thaly Emil, valamint Damjanich Jánosné síremlékét a kerepesi temetőben ugyanígy gondos megfogalmazásban ós megmintázással készítette el. A kassai Rákóczi síremlék tervpályázatán is résztvett nagyméretű kompozíciójával. Művével rendszeresen szerepelt a Műcsarnok tárlatain. Még 1906-ban a milánói világkiállításon aranyérmet nyert, ő nyer 7 te el a koronázási jubileumi szobrászati díjat, egyidőben Bartók Bélával, akit ugyanakkor zenei díjjal jutalmaztak. A világháború alatt síremlékek, családi portrék készítésére kapott több megbízást. Egyetlen nagyobb munkát az épülő piarista rendház és a kápolna szobrászati munkái jelentettek számára. Az épületet Hültl Dezső építészmérnök tervezte. Azzal összhangban készítette el a Kígyó utca tengelyében létesített nag piarista-átjáró felett Kalazantzi Szt. Józsefnek a szobrát. A piarista rend alapítóját tanítványai körében, háromszögalakú kompozícióval ábrázolta. A szoborcsoport még ma is a helyén áll, a mai Tudományegyetem épületének egyik legdekoratívabb részletét képezi. A piaristák kápolnájában állott Radnai Mária Immaculata szobra, amelyet később a Mikszáth Kálmán téri gimnáziumban helyeztek el. Ugyancsak a piarista kápolnában a főoltárra két térdeplő angyal alakot mintázott. 1916-ban mintázta meg egy pályázat keretében Erzsébet királynő alakját. Kár, hogy ez a rendkívül szépen komponált, fenséget sugárzó szoboralak sohasem került kivitelre. Ugyanebben az évben bízták meg azzal, hogy Köllő Miklós által alkotott segesvári Petőfi szobor Budapestgre szállítását irányítsa. Háborús viszonyok, bombázások között siekrüljt a szobrot megmenteni. A szobrot később Kiskunfélegyházán állították fel. A Lord család síremléke a Farkasréti temetőben, amely 1919-20 években készült, ma is megvan. Kisebb megbízások, mind Pedlow amerikai kapitány mellszobra, portrék, reliefek, néhány sikeres pályamű készítése biztosították a háború utáni válságos gazdasági helyzetben anyagi felszínen maradásának lehetőségét. E korszakának egyik legsiekrültebb kisplasztikái alkotása a Putifárné című aktja, amely Radnai kiváló szobrászati képességének utolsó bizonyítéka. Radnai Bélát művei megmaradásáért és családja anyagi helyzetéért érzett aggályai között érte utói a halál 1923 november 21-.én, ötvenéves korában. A Farkasréti temető halottasházában a kiváló művészeknek kijáró "Munkácsy lepellel" letakaret koporsóját a művésztársak és tanítványok gyászoló tömege vette körül. Radnai Béla művészeti tekintélyét korának kritikusai is elismerték. A "Művészet" című folyóirat úgyszólván valamennyi számában megemlékeznek munkásságáról, közlik egy-egy művének fotográfiáját, kiemelik egyéni művészetének értékeit. Mindez pedig abban az időben történt, amikor a stílusváltozásokat egymást követték. Ő kiállta ezeket a "művészeti viharokat" és mindig maradandóan nemeset tudott alkotni. Egy korabeli krónikásnak (Művészet 1911) igazat kell adnunk, amikor azt írja róla, hogy egész művészetét az intimitásra való törekvés, a gyengéd lírai tulajdonság jellemzi. Fiatal korában a gyermekek ábrázolása vonzotta, és csak később Fadrusz János hatására tért át az emlékmű-szobrászat hatásosabb területére. Fadrusz-al e nagyzsenialítású művésszel kilenc évig dolgozott együtt. E műhely levegőjébne, hogy saját szavait idézzük - "amit tanult és tud, azt Fadrusztól tudja. Ez a műterem nem volt iskola, hanem a művészeti alkotás, tudás ellesése, a kolozsvári Mátyás szobor vagy más nagy Fadrusz alkotás felépítésében való segédkezés. Itt többet tanult, eg szerencsés óra alatt, mint esetleg más az Akadémia egész hónapi rendje alatt." Fadrusz hatása mégsem mutatkozik Radnai művészetén. A várbazári, majd a naphegyi műtermek levegőjében ő kialakította a maga művészeti érzésvilágát. Fadrusz erőt sugárzó, sokszor 428
