Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Zsolnay László: Négy katolikus templom a Jászkunságban és a hivatalos építészet a XVIII—XIX. század fordulóján

8. kép. Szignálatlan terv a jászapáti templom bővítéséhez az az Országos Építő Directióhoz fel küldettetvén némely változásokkal tsak ugyan helyben hagyattatott."

22 A fennmaradt tervrajzok szerint Rábl többféle tervet nyújtott be a városnak. Van egy tévesen 1743-ra datált tervrajz szignó nélkül? (8. kép) mely a korábbi templom hosszúságát megtartva két, karzatokkal ellátott oldalhajót told a templomhoz. Ez kísértetiesen hasonlít egy évszám nélküli, de Rábl aláírással szignált tervhez.

24 (9. kép) Hogy ez Rabinak egy korábbi elképzelését 9. kép. Rábl Károly terve s jászapáti templom bővítéséhez 414 tükrözi-e vagy esetleg idősebb Rábl Károlytól származik, nem tudtam eldönteni. Fennmaradt egy tervrajz Bedekovícn aláírásával, mely pontosan mutatja a templom megnagyobbított mértékét,

25 (10. kép) melyen láthatjuk, hogy mi maradt meg a régebbi templomból. Egy másik fennmaradt tervrajz, mely Fidélió Kasselik aláírással szerepel, s 1823-ban a magyar Királyi Területi Építési Főigazgatóság pecsétjét viseli, három karzatos megoldást kínál. Karzatot helyez el a hajó bejárati végében és a kereszthajó két végében.

26 (11. kép) Bedekovich egy másik rajza tudósít arról, hogy milyen rajz küldetett fel az Aedilis Directióhoz, s hátlapjának tanúsága szerint ezt el is fogadták.

27 (12. kép) Ez az alaprajzi megoldás teljesen megegyezik egy szintén 1821-es tervrajzzal, mely szignó nélküli, s felirata szerint a Magyar Királyi Építészeti Főigazgatósága tervezte.

28 (13. kép) Ettől csak részleteiben tér el Rábl tervrajza, melyről természetesen nem tudhatjuk, hogy egyetlen-e.

29 (14. kép) Mindkét alaprajzon jól látható, hogy a régi hajót megtartják, csak magasságát, s ablakainak formáját változtatják meg. Rábl tervében más a szentély belső kiképzése, s a kereszthajó belső kiképzése is. Eltérő a sekrestyék száma és mérete is. Homályossy 1821-es tervrajza, amely az ácsmunkákhoz készült, s melyet a Magyar Királyi Területi Építészeti főigazgatóság ellenőrzött, alaprajzában az igazgatóság tervrajzához akalmazkodik.

30 (15. kép) Mindezen előzmények után kezdte meg Homályossy 1825 tavaszán a templom bővítését. 6. Eddigi példáink a Jászkunság katolikus, jász részeiből valók voltak. Most egy kunsági, vagyis református településnél vizsgáljuk meg egy katolikus templom felépítésének körülményeit. Kun10. kép. Bedekovich Lőrinc által szignált terv a jászapáti templom bővítéséhez