Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Novák László: Tradicionális kapcsolatok a Felvidék és az Alföld északi területei között

a' Várost éppen meg undokította, azért minden kurva leányok és özvegyek, ha jövevények lesznek: azonnal a' Városbul gyalázatossan ki fognak csapattatni, nem külömben az illyeten jö­vevény fajtalan ifjak is azokkal együtt... Mivel sok tehetetlen és koldusforma jövevény, Zsellé­rek, Szolgák, Betyárok s' Szolgálónők Párosod­ván: a' Magistratus híre nélkül itt maradnak, azért az illyetékek Násznagyaik, még a' kézfogás előtt ezekrül a' Magisztrátusnak Hírt tegyenek ke­mény büntetés alatt..." A kecskeméti városi ta­nács 1794-ben megerősítette a korábbi határo­zatait. Ezek közül a közerkölcsökre vonatkozót emeljük ki: "Valaki Házánál rossz fajtalan sze­mélyt tart, és azt be nem jelenti sorsához képest 4 napi árestomra vagy 8 pálczára vagy 2 fra büntettetik." Az utcakapitányok kötelességei kö­zött sorolta fel a város 1800 körül származó sta­tútuma többek között, hogy "Tolvajokat, Paráz­nákat, Káromkodókat, 's akarmelly vétekről gyanús Személyeket, Szorgalmatossan kinyo­mozzák és meg fogják vagy bé jelentsék." 57 A városi hatóságok következetes szigorral jártak el. Erre vonatkozóan Kecskemétről emlí­tünk példákat. A város jegyzőkönyve szerint 1749-ben "Tót Maris Nagyoru Juhász Mátyás fel­esége Pór Andrásnó Kamarájában valamelly el­tett pinzt meg sejtvén, abbul cir. 24. for. ellopott, a* mellett hogy parázna agybul való terhet visel ekóppen büntettessék, a' Gyermekei a' kocsira rakatván és bagacsiája a' szöllökön kívül vitet­tessen, Maga penig Paczal vettetvén a' nyaká­ban ütés nélkül a' Városbul örökössen poscribál­tassék ós gyalázatoson kötélre köttetvén ki kisirtessenek..." Hasonló eset történt 1757-ben is: "Bábák referállyák, hogy az Arestált Kocza me­nyecskének cir. 3 holnapos terhe vagyon. Ezen Czundra két rendbeli paráznaságot vallott maga ellen, de mint hogy viselősnek találtatott és sza­bad személly ki csapatott a' Városrúl, kolomp köttetvén a' farára a' végképpen ki is tiltatott" ­jegyezték fel. 1789 decemberében e következő ügy kerül a magisztrátus elé: "Bajusz János pe­dig mivel már több ízben meg intetett arról hogy bordély házot ne tartson, mégis Gazdák cseléd­jeit magához csábítani bátorkodott, a' mint hogy most leg közelebb házáról hajtattak bé a' Bére­sek publice 12 palczakkal ugy büntetett meg, hogy ha többé illyes excessusba tapasztaltatik, mint nem itt született Házából ki becsültetvén Hazájába fog relegáltatni. Felesége körül pedig tekintetbe vétetvén terhes volta, arestoma bün­tetésébe tudatván szabadon eresztetett, de hogy in vicém promemoriarum plagarum mig férje exequaltatik, a' férje fejénél, a' deresen mint szé­gyen kövön parentallyon". A városi hatóság szi­gorúan büntet 1808 februárjában is: "Tót András szolga legény fel adattatván a' végett hogy már két szabad személlyeket teherben ejtvén feslett életet követ. - Mint erkölcstelen ós botránkoztató életet követő Személy Katonának adattatni ren­deletett" - született meg az ítélet. A kocsmák bi­zonyultak az erkölcstelenség melegágyául, s rendre feljelentették a kocsmárosokat, - mint tet­ték 1817-ben is - hogy fajtalan személyeket tar­tanak, s ebből "a" nevendék Ifjak erköltseinek meg vesztegetésére szembetűnő következések származhatnak". Mivel "ezen város czélja ellen volna az, hogy a' Lakosok szükségekre meg kí­vántató Kortsmák nevezet alatt Bordélyházak lappangjanak, ezennel Bor Bíró Úr a' végre ki küldetett, hogy minden Kortsmákat el járván, a' Város Ittzéseit a' nálok ne talántán rossz czélbul lappangó személlyek eránti szoros kérdőre von­ja és az ollyan feslett életű személlyeket a' Kortsmákból azonnal ki tiltsa..." - szólt a városi magisztrátus végzése. 58 Jóllehet, az erkölcsi kihágások közmegbotrán­koztatást okoztak, a városi hatóságok nem kí­vánták megszüntetni az alapvető okot, a jövevé­nyek beáramlását, csupán korlátozni kívánták azok mozgását, s tartózkodásának idejét. Tanul­ságos felidézni erre vonatkozóan Kecskemét vá­ros jegyzőkönyvét 1823-ból: "a' fiscalatus pa­naszkodik a' fajtalan élet elterjedéséről 's ennek okául azt tartja, hogy a' Kortsmákban személy­lyek vannak, a' Tóth Leányok dolog szine alatt le jönnek és itt meg fattyasodások utánn meg tele­pednek, mire nézve a' személlyeket a'kortsmák­ból ki tiltani, a' Tóth Leányok lehető le jövetelét meg gátolni javasolja". A magisztrátus ezzel nem értett egyet, hangsúlyozván, az idénymunkára, "lejövetelekre" szüksége van a városnak, vi­szont szükségesnek tartotta, hogy "Tót Leányok" szorosabb felügyelet alatt legyenek - mint voltak korábban is -, s a munkák végeztével "haza ta­karodjanak" Kecskemétről. 59 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Fel­föld és az Alföld között kialakult tradicionális kapcsolatrendszerben döntő szerepet játszik az eltérő geofráfiai, s általa a gazdasági adottság. Kiegészítette a két régió egymást, olyan anya­gok és árucikkek cserélődtek, amelyek hiányt pótoltak mindkét területen (az Alföldről, neveze­tesen Nagykőrösről gyapjút és juhbőrt, élelmet szállítottak a Felföldre). A területi munka­megosztásban az Alföld felvette a Felföld mun­kaerő-feleslegét, idénymunka és alkalmi munka formában. A munkaerő ingázását is az eltérő ge­ográfiai, éghajlati viszonyok, s a gazdasági tó­379

Next

/
Oldalképek
Tartalom