Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Novák László: Tradicionális kapcsolatok a Felvidék és az Alföld északi területei között

a' Várost éppen meg undokította, azért minden kurva leányok és özvegyek, ha jövevények lesznek: azonnal a' Városbul gyalázatossan ki fognak csapattatni, nem külömben az illyeten jövevény fajtalan ifjak is azokkal együtt... Mivel sok tehetetlen és koldusforma jövevény, Zsellérek, Szolgák, Betyárok s' Szolgálónők Párosodván: a' Magistratus híre nélkül itt maradnak, azért az illyetékek Násznagyaik, még a' kézfogás előtt ezekrül a' Magisztrátusnak Hírt tegyenek kemény büntetés alatt..." A kecskeméti városi tanács 1794-ben megerősítette a korábbi határozatait. Ezek közül a közerkölcsökre vonatkozót emeljük ki: "Valaki Házánál rossz fajtalan személyt tart, és azt be nem jelenti sorsához képest 4 napi árestomra vagy 8 pálczára vagy 2 fra büntettetik." Az utcakapitányok kötelességei között sorolta fel a város 1800 körül származó statútuma többek között, hogy "Tolvajokat, Paráznákat, Káromkodókat, 's akarmelly vétekről gyanús Személyeket, Szorgalmatossan kinyomozzák és meg fogják vagy bé jelentsék."

57 A városi hatóságok következetes szigorral jártak el. Erre vonatkozóan Kecskemétről említünk példákat. A város jegyzőkönyve szerint 1749-ben "Tót Maris Nagyoru Juhász Mátyás felesége Pór Andrásnó Kamarájában valamelly eltett pinzt meg sejtvén, abbul cir. 24. for. ellopott, a* mellett hogy parázna agybul való terhet visel ekóppen büntettessék, a' Gyermekei a' kocsira rakatván és bagacsiája a' szöllökön kívül vitettessen, Maga penig Paczal vettetvén a' nyakában ütés nélkül a' Városbul örökössen poscribáltassék ós gyalázatoson kötélre köttetvén ki kisirtessenek..." Hasonló eset történt 1757-ben is: "Bábák referállyák, hogy az Arestált Kocza menyecskének cir. 3 holnapos terhe vagyon. Ezen Czundra két rendbeli paráznaságot vallott maga ellen, de mint hogy viselősnek találtatott és szabad személly ki csapatott a' Városrúl, kolomp köttetvén a' farára a' végképpen ki is tiltatott" jegyezték fel. 1789 decemberében e következő ügy kerül a magisztrátus elé: "Bajusz János pedig mivel már több ízben meg intetett arról hogy bordély házot ne tartson, mégis Gazdák cselédjeit magához csábítani bátorkodott, a' mint hogy most leg közelebb házáról hajtattak bé a' Béresek publice 12 palczakkal ugy büntetett meg, hogy ha többé illyes excessusba tapasztaltatik, mint nem itt született Házából ki becsültetvén Hazájába fog relegáltatni. Felesége körül pedig tekintetbe vétetvén terhes volta, arestoma büntetésébe tudatván szabadon eresztetett, de hogy in vicém promemoriarum plagarum mig férje exequaltatik, a' férje fejénél, a' deresen mint szégyen kövön parentallyon". A városi hatóság szigorúan büntet 1808 februárjában is: "Tót András szolga legény fel adattatván a' végett hogy már két szabad személlyeket teherben ejtvén feslett életet követ. - Mint erkölcstelen ós botránkoztató életet követő Személy Katonának adattatni rendeletett" - született meg az ítélet. A kocsmák bizonyultak az erkölcstelenség melegágyául, s rendre feljelentették a kocsmárosokat, - mint tették 1817-ben is - hogy fajtalan személyeket tartanak, s ebből "a" nevendék Ifjak erköltseinek meg vesztegetésére szembetűnő következések származhatnak". Mivel "ezen város czélja ellen volna az, hogy a' Lakosok szükségekre meg kívántató Kortsmák nevezet alatt Bordélyházak lappangjanak, ezennel Bor Bíró Úr a' végre ki küldetett, hogy minden Kortsmákat el járván, a' Város Ittzéseit a' nálok ne talántán rossz czélbul lappangó személlyek eránti szoros kérdőre vonja és az ollyan feslett életű személlyeket a' Kortsmákból azonnal ki tiltsa..." - szólt a városi magisztrátus végzése.

58 Jóllehet, az erkölcsi kihágások közmegbotránkoztatást okoztak, a városi hatóságok nem kívánták megszüntetni az alapvető okot, a jövevények beáramlását, csupán korlátozni kívánták azok mozgását, s tartózkodásának idejét. Tanulságos felidézni erre vonatkozóan Kecskemét város jegyzőkönyvét 1823-ból: "a' fiscalatus panaszkodik a' fajtalan élet elterjedéséről 's ennek okául azt tartja, hogy a' Kortsmákban személylyek vannak, a' Tóth Leányok dolog szine alatt le jönnek és itt meg fattyasodások utánn meg telepednek, mire nézve a' személlyeket a'kortsmákból ki tiltani, a' Tóth Leányok lehető le jövetelét meg gátolni javasolja". A magisztrátus ezzel nem értett egyet, hangsúlyozván, az idénymunkára, "lejövetelekre" szüksége van a városnak, viszont szükségesnek tartotta, hogy "Tót Leányok" szorosabb felügyelet alatt legyenek - mint voltak korábban is -, s a munkák végeztével "haza takarodjanak" Kecskemétről.

59 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Felföld és az Alföld között kialakult tradicionális kapcsolatrendszerben döntő szerepet játszik az eltérő geofráfiai, s általa a gazdasági adottság. Kiegészítette a két régió egymást, olyan anyagok és árucikkek cserélődtek, amelyek hiányt pótoltak mindkét területen (az Alföldről, nevezetesen Nagykőrösről gyapjút és juhbőrt, élelmet szállítottak a Felföldre). A területi munkamegosztásban az Alföld felvette a Felföld munkaerő-feleslegét, idénymunka és alkalmi munka formában. A munkaerő ingázását is az eltérő geográfiai, éghajlati viszonyok, s a gazdasági tó379