Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása
3. táblázat Néhány fontosabb munkaerő-vonzó centrum ipari szerepkörének, az eljáró-bejáró dolgozók számának alakulása a Közép-Tisza-vidéken (1980-1985) A szocialista Lekötött Bejáró Eljáró iparban állóeszközök dolgozók dolgozók foglalkoztatottak bruttó száma száma száma értéke (fő, 1980) (fő, 1985) (ezer Ft) Leninváros x 8.777 27,657.888 6.797 742 Mezőcsát 360 70.668 313 1.001 Mezőkövesd 4.149 638.143 1.593 1.428 Polgár 206 61.492 578 1.640 Egyek 420 89.121 100 537 Tiszacsege 387 43.715 44 644 Füzesabony 1.209 196.845 1.905 960 Heves 1.484 212.017 1.045 925 Tiszafüred 1.500 1,055.730 880 601 Kunhegyes 1.694 314.478 759 734 'Leninváros neve Tiszaújvárosra változott. A fentiek következtében térségünk településeire több munkaerő-vonzó központ is hat. A legjelentősebb Leninváros szívóhatása: ez az Ároktő-Mezőcsát vonaltól, illetve Tiszacsegétől É-ra a Tisza mentén csaknem egyeduralkodóan jelentkezik. Mezőkövesd Egerlövő, Borsodivánka, Négyes, Tiszavalk és Tiszabábolna számára jelenti a munkába járás centrumát, Tiszafüred munkahelyei pedig Egyek, Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszaörs és Nagyiván eljáró dolgozóinak relatív többségét vonzzák. Kunhegyes - szerényebb szerepköre ellenére - Abádszalók, Tiszaszentimre, Tomajmonostora, Tiszabura és Tiszagyenda ingázói számára jelenti az egyik legjobb megoldást. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az 1990-91-ben kibontakozó gazdasági változások igen erősen éreztetik hatásukat térségünkben. A "vidéki ipartelepítés" eddig leplezett (?) árnyoldalai ugyanis rövid időn belül láthatóvá váltak, melynek több üzem bezárása (pl. Ganz-Danubius tiszafüredi gyára), drasztikus létszámleépítés, magas munkanélküliség a kísérőjele. Összegzésül megállapítható, hogy a településhálózatban Tiszafüred középfokú központi szerepköre egyértelműbbé vált a Közép-Tisza-vidéken. Kisvárosunk számottevő közlekedési központtá vált, melyhez erőteljes kiskereskedelmi illetve igazgatási-szervezési központi funkció is társult. Ezen a téren csak a térség perifériáin vannak erős vetélytársai (Mezőkövesd, Karcag, Heves). Nem ilyen egyértelmű a helyzet az egészségügyi, a szolgáltatói, az oktatási-kulturális és a munkaerő-vonzó funkciók esetében. Sajátosság, hogy ezeken a területeken Tiszafüred csak hiányos intézményi, üzemi adottságokkal rendelkezik. Vagyis a térség közlekedésföldrajzi központja valójában nem tudja egyértelműen érvényesíteni előnyös fekvését. Ez jól látható a közúti tömegközlekedés térségen belüli irányaiból is. (9. ábra) A térség településeinek további fejlődése szempontjából az elkövetkező évtizedekben döntőnek tűnik három tényező: a megyehatárprobléma, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatása, illetve a Tisza-tó fellendülő idegenforgalma. Kérdés, hogy az újjáéledő (?) települési önkormányzatok képesek lesznek-e a térség sajátos problémáinak felismerésével valamilyen hatékony regionális érdekszövetség megteremtésére. Ez ugyanis lehetővé tenné a megyehatár menti fekvés hátrányainak leküzdését (?), továbbá a Tisza-tó körüli terület összehangoltabb kezelését. Az igazi kérdés azonban az, hogy a Közép-Tisza-vidék fentiekben körvonalazott területén a kedvezőtlen demográfiai jelenségek, a nagy arányú munkanélküliségből és a gazdasági szerkezet átalakulásából fakadó nehézségek miként hatnak a települések helyzetére. 310
