Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása
közlekedést Tiszaderzs, Tiszaszentimre és Tiszaigar-Tiszaörs-Nagyiván felé szervezték, ugyanakkor Tiszanána és Sarud Heves-Füzesabony, a dél-borsodi területek Mezőkövesd-Mezőcsát, Egyek és Tiszacsege pedig Polgár (és Debrecen) felé orientálódott. 2. táblázat A Tiszafüred környéki központok intézményi ellátottsága az 1930-as években 20 Igazgatás- Bankok Keres- Egészség- Kult.-okt. Összesen igazság- száma kedelem 22 ügyi ellátás 24 (pont) szóig 21 ellátás 23 Mezőcsát 5 4 8 4 3 24 Mezőkövesd 7 4 10 9 7 39 Poroszló 2 1 5 2 1 11 Tiszanána 2 1 6 2 — 11 Heves 6 2 10 4 4 26 Egyek 1 2 6 2 1 12 Tiszafüred 7 2 9 4 5 27 Abádszalók 3 1 8 2 1 15 Kunhegyes 3 2 10 3 2 20 A korszak első felében a települések intézményállománya nagy átalakuláson ment át: létrejöttek a községi tanácsok, a mezőgazdasági, az ipari és a földművesszövetkezetek, a különféle társadalmi, politikai és tömegszervezetek területi ós helyi szervei. A térségben a korábbi tanyavilágból két új, önálló község is alakult (Újszentmargita, Tomajmonostora), s több, falusi csoportos település elindult az önálló községgé fejlődés útján - bár ez a folyamat később megállt (pl.: Újszentgyörgy, Kócsújfalu, Pusztataskony, Telekháza, Félhalom, Ohat, Folyás, Nagymajor). Ezeken a formálódó csoportos falusi településeken legalább 1 bolt, olykor kisebb postai hivatal, tanácsi kirendeltség is működött, sőt az 1960-as évek elejéig önálló termelőszövetkezetük, földművesszövetkezetük, az 1970-es években még általános iskolájuk, óvodájuk is volt. Közben a területen lévő kisvárosok középfokú intézményhálózata is jelentős mértékben megváltozott. Kialakultak a járásközponti szerepkörnek megfelelő közigazgatási, igazságszolgáltatási intézmények (járási tanácsok, politikai és tömegszervezetek járási szervei, járási bíróságok, járási ügyészségek stb.). A megváltozott járásbeosztással új járásszékhelyek is kialakultak (Füzesabony: 1950-1984., Polgár: 19501970.), így a korábbi 5 helyett 7 járásba kerültek a környék települései (Mezőkövesd, Füzesabony, Heves és Tiszafüred 1984-ig, Mezőcsát 1980-ig, Polgár 1970-ig, Kunhegyes pedig 1965-ig volt járásszékhely.) A fentiekkel, illetve a különféle gazdaságszervezői intézmények (pl. Magyar Nemzeti Bank, Országos Takarékpénztár) és más cégek (pl. Állami Biztosító) járásszékhelyi fiókjainak kialakításával a járási központok igazgatási-szervezési szerepköre megerősödött. Korszakunk második felében - területünkön a járásszékhelyek "ritkítása" 1965-ben kezdődött -, a megszűnt járási központokban természetesen a fentiekkel ellentétes folyamat bontakozott ki. A kereskedelmi életben és a szolgáltatások területén ugyanakkor bonyolultabb folyamatok játszódtak le az utóbbi négy évtizedben. Az 1940-es évek legvégén, az 1950-es évek elején kezdetét vette a kereskedelemben és a szolgáltatásban a kisüzemek erőszakos átszervezése nagyüzemekké. Kezdetben sok, helyi székhelyű szervezet jött létre, de az 1960-as évek végére - a központilag elrendelt összevonások következtében - az FMSZ-ek (=Áfészek) és a Ktsz-ek központja a kisebb centrumokba vagy a járásszékhelyekre került. A tiszafüredi járásban kezdetben minden faluban volt FMSZ (Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaörvény, Kócs, Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaszentimre, Tiszaderzs). Később létrehozták a "körzeti" földművesszövetkezeteket (Tiszaörs, Tiszaszentimre, Abádszalók, Tiszaroff, Tiszafüred székhellyel), s közben a kunhegyesi járás is 308
