Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

Hasonló ütemben jöttek létre a helyi lapok is. Az 1870-es évek végén még csak a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban voltak hetente megjelenő lapok (Gyöngyös, Jászberény, Karcag, továbbá Szolnok, Miskolc, Eger, Debrecen). Az 1890-es évek közepére azonban már Mezőkövesden, Tiszafüreden, Kisújszálláson, Hatvanban is volt hetilap, sőt 1905-ben már Hevesen és Jászapátiban is (ZÁSZLÓ J. 1906.). Tiszafüreden az 1880-as évektől volt hetilap: 1882-ben jelent meg az első lap, s ezután 1914-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal összesen 5 hetilap. Ezek elsősorban a járásbeli községek gondjaival foglalkoztak, de gyakoriak voltak a dél-borsodi, tiszacsegei, egyeki, továbbá az Abádszalók-Tiszaderzs-Tiszaszentimre-Kunmadaras térségéből származó hírek is. Bizonyos szórványadatokból arra következtethetünk, hogy az előfizetők - egyébként néhány száz főnyi - tábora is az előbbi településkörből verbuválódott (BOROVSZKY S. 1909.). Tiszafüreden hetilap a két világháború között már nem jelent meg - kivéve egyetlen évet, 1931-et -, nyomda azonban egészen az 1950-ben bekövetkezett államosításig volt a járásszékhelyen. Az 1910-es évektől egyébként a kisebb járási székhelyeken kívül csaknem valamennyi jelentősebb piaci központ (pl. Mezőcsát, Polgár, Kunhegyes, Abádszalók, Poroszló, Balmazújváros, Tiszalök) is rendelkezett nyomdával (LERNER D. 1915.). Tiszafüred magasabb fokú oktatási funkciója az 1950-es évekig fejletlen maradt. Viszonylag jelentős volt a polgári fiúiskola, mely közvetlenül az I. világháború előtt épült (VADÁSZ I. 1987.), a leánypolgári iskola pedig az 1920as években. Az intézmény 225 tanulójából 1935-ben 83 fő volt vidéki: Egyekről 36, a hortobágyi tanyákról 2, Poroszlóról 15, Egerfarmosról 2, Mezőtárkányból 8, Füzesabonyból 4, Sarudról 4, Tiszaszőlősről 1, Kunmadarasról 1, Örvényről 5, Tiszaigarról 2, Tiszaörsről 2, s a tiszafüredi tanyákról 1 tanuló jött (ÉRTESÍTŐ: 1936.). A környező járásszékhelyek, városok oktatási szerepköre változóan alakult: Karcagon, Kisújszálláson és Mezőkövesden gimnázium volt, viszont a hevesi, a mezőcsáti és a kunhegyesi polgári iskolák nem voltak olyan népesek, mint a tiszafüredi. Az 1945. előtti időszakról összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a környék településeinek településhálózati szerepköri differenciált volt. A közigazgatási, a kereskedelmi, az oktatási-kulturális, a gazdaságszervezői intézményeket, mint településhálózati, differenciáló tényezőket vizsgálva elmondhatjuk, hogy a térség járásszókhelyei eltérő fejlettségűek voltak. Az alsófokú közigazgatási és egészségügyi ellátás (körorvos, gyógyszertár) szintjein is tapasztalható koncentrálódás: ezeket az intézményeket befogadó települések általában piaci és kisebb kereskedelmi központok voltak. Voltak azonban olyan nagyközségek, amelyek e kis központok és a járásszékhely-szintű centrumok közé estek (pl. Tiszanána, Poroszló, Abádszalók, Egyek). Az eltérő fejlettségű járásszékhelyeknek 3 csoportja figyelhető meg. Az átlagos fejlettségű Tiszafüred, Heves (és Mezőcsát?) fölött található a gimnáziummal, kórházzal és több bafikkal is rendelkező Mezőkövesd, ugyanakkor Kunhegyes még adóhivatallal vagy járásbírósággal sem rendelkezett (SCHEFTSIK GY. szerk. 1935., HEVESVÁRMEGYEI ADATTÁR 1935.) (2. táblázat). A településállomány differenciálódása 1945 után 1945. után térségünk településein a lakosság körében nagyarányú társadalmi-foglalkozási átrétegződés ment végbe. Közben igen lényeges változások következtek be a népesség életkörülményeiben, gazdasági aktivitásában, a települések külső képében. Ez hatással volt a településhálózat alakulására is. Összefoglalóan azt is mondhatjuk, hogy a településállomány tovább differenciálódott. Ez megnyilvánul a népességszám változásában, illetve a települések igazgatási, egészségügyi, oktatási-kulturális, szolgáltatói, kereskedelmi és munkaerő-vonzó funkcióinak alakulásában. Mindezt tükrözik a tömegközlekedési kapcsolatok is. Tulajdonképpen a korszak két (illetve napjainkra tekintve három) szakaszra osztható: egy átmeneti, valamint egy későbbi, gyorsabb változásokat hozó időszakra. Az 1960-as évek közepéig igen ellentmondásos jelenségek figyelhetők meg. 1950-ben megváltoztak a megyehatárok. Tiszafüred és a korábbi járásból a Tisza bal partján lévő falvak Szolnok megyébe kerülnek. A korábbi, de a folyó másik oldalán fekvő járásbeli községek a füzesabonyi járáshoz csatlakoztak. Polgár Szabolcs megyéből Hajdú-Biharba került, s az Egyeket és Tiszacsegét is magába foglaló járás székhelye lett. Az így kialakított járásokhoz kapcsolódva szervezték meg az 1950es évek végétől egyre inkább fejlődő közúti tömegközlekedést. Tiszafüredről az autóbusz307