Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

Hasonló ütemben jöttek létre a helyi lapok is. Az 1870-es évek végén még csak a megye­székhelyeken és a nagyobb városokban voltak hetente megjelenő lapok (Gyöngyös, Jászberény, Karcag, továbbá Szolnok, Miskolc, Eger, Debre­cen). Az 1890-es évek közepére azonban már Mezőkövesden, Tiszafüreden, Kisújszálláson, Hat­vanban is volt hetilap, sőt 1905-ben már Heve­sen és Jászapátiban is (ZÁSZLÓ J. 1906.). Tiszafüreden az 1880-as évektől volt heti­lap: 1882-ben jelent meg az első lap, s ez­után 1914-ig kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal összesen 5 hetilap. Ezek elsősorban a járásbeli községek gondjaival foglalkoztak, de gyakoriak voltak a dél-borsodi, tiszacsegei, egyeki, továbbá az Abádszalók-Tiszaderzs-Ti­szaszentimre-Kunmadaras térségéből származó hírek is. Bizonyos szórványadatokból arra követ­keztethetünk, hogy az előfizetők - egyébként néhány száz főnyi - tábora is az előbbi település­körből verbuválódott (BOROVSZKY S. 1909.). Ti­szafüreden hetilap a két világháború között már nem jelent meg - kivéve egyetlen évet, 1931-et -, nyomda azonban egészen az 1950-ben bekö­vetkezett államosításig volt a járásszékhelyen. Az 1910-es évektől egyébként a kisebb járási székhelyeken kívül csaknem valamennyi jelen­tősebb piaci központ (pl. Mezőcsát, Polgár, Kun­hegyes, Abádszalók, Poroszló, Balmazújváros, Ti­szalök) is rendelkezett nyomdával (LERNER D. 1915.). Tiszafüred magasabb fokú oktatási funkciója az 1950-es évekig fejletlen maradt. Viszonylag jelentős volt a polgári fiúiskola, mely közvet­lenül az I. világháború előtt épült (VADÁSZ I. 1987.), a leánypolgári iskola pedig az 1920­as években. Az intézmény 225 tanulójából 1935-ben 83 fő volt vidéki: Egyekről 36, a hor­tobágyi tanyákról 2, Poroszlóról 15, Egerfarmos­ról 2, Mezőtárkányból 8, Füzesabonyból 4, Sa­rudról 4, Tiszaszőlősről 1, Kunmadarasról 1, Örvényről 5, Tiszaigarról 2, Tiszaörsről 2, s a ti­szafüredi tanyákról 1 tanuló jött (ÉRTESÍTŐ: 1936.). A környező járásszékhelyek, városok ok­tatási szerepköre változóan alakult: Karcagon, Kisújszálláson és Mezőkövesden gimnázium volt, viszont a hevesi, a mezőcsáti és a kunhegyesi polgári iskolák nem voltak olyan népesek, mint a tiszafüredi. Az 1945. előtti időszakról összefoglalóan meg­állapíthatjuk, hogy a környék településeinek te­lepüléshálózati szerepköri differenciált volt. A közigazgatási, a kereskedelmi, az oktatási-kultu­rális, a gazdaságszervezői intézményeket, mint településhálózati, differenciáló tényezőket vizs­gálva elmondhatjuk, hogy a térség járásszókhe­lyei eltérő fejlettségűek voltak. Az alsófokú köz­igazgatási és egészségügyi ellátás (körorvos, gyógyszertár) szintjein is tapasztalható koncent­rálódás: ezeket az intézményeket befogadó tele­pülések általában piaci és kisebb kereskedelmi központok voltak. Voltak azonban olyan nagy­községek, amelyek e kis központok és a já­rásszékhely-szintű centrumok közé estek (pl. Ti­szanána, Poroszló, Abádszalók, Egyek). Az eltérő fejlettségű járásszékhelyeknek 3 csoportja fi­gyelhető meg. Az átlagos fejlettségű Tiszafüred, Heves (és Mezőcsát?) fölött található a gimnázi­ummal, kórházzal és több bafikkal is rendelkező Mezőkövesd, ugyanakkor Kunhegyes még adó­hivatallal vagy járásbírósággal sem rendelkezett (SCHEFTSIK GY. szerk. 1935., HEVESVÁRMEGYEI ADATTÁR 1935.) (2. táblázat). A településállomány differenciálódása 1945 után 1945. után térségünk településein a lakosság körében nagyarányú társadalmi-foglalkozási át­rétegződés ment végbe. Közben igen lényeges változások következtek be a népesség életkö­rülményeiben, gazdasági aktivitásában, a telepü­lések külső képében. Ez hatással volt a telepü­léshálózat alakulására is. Összefoglalóan azt is mondhatjuk, hogy a településállomány tovább differenciálódott. Ez megnyilvánul a népesség­szám változásában, illetve a települések igazga­tási, egészségügyi, oktatási-kulturális, szolgálta­tói, kereskedelmi és munkaerő-vonzó funkcióinak alakulásában. Mindezt tükrözik a tö­megközlekedési kapcsolatok is. Tulajdonképpen a korszak két (illetve napja­inkra tekintve három) szakaszra osztható: egy átmeneti, valamint egy későbbi, gyorsabb válto­zásokat hozó időszakra. Az 1960-as évek köze­péig igen ellentmondásos jelenségek figyelhetők meg. 1950-ben megváltoztak a megyehatá­rok. Tiszafüred és a korábbi járásból a Tisza bal partján lévő falvak Szolnok megyébe kerülnek. A korábbi, de a folyó másik oldalán fekvő járás­beli községek a füzesabonyi járáshoz csatlakoz­tak. Polgár Szabolcs megyéből Hajdú-Biharba került, s az Egyeket és Tiszacsegét is magába foglaló járás székhelye lett. Az így kialakított já­rásokhoz kapcsolódva szervezték meg az 1950­es évek végétől egyre inkább fejlődő közúti tö­megközlekedést. Tiszafüredről az autóbusz­307

Next

/
Oldalképek
Tartalom