Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Gulyás Katalin: A jászsági kézművesek 1828-ban
JEGYZETEK 1 BOTTLÓ B., 1957. 255. 2 A Jász kerület összeírás! ívei megtalálhatók a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban. Jászkun Kerület Levéltára, Jászkun kerület adószedőjének iratai, Regnicolaris conscrlptio 1828. Jászberény - 0:4.; Alsószentgyörgy 0:5.; Jászapáti - 0:6.; Árokszállás - 0:7.; Jászdósa 0:8.; Felsőszentgyörgy - 0:9.; Fényszaru - ö:10.; Jákóhalma - 0:11.; Kisér - 0:12.; Jászladány - 0:13.; Mihálytelek - 0:14. szám alatt. 3 Békés megyében 72, Somogyban 76, Szabolcsban 78, a Hajdú kerületben 79, a Jászkun kerületben minden 92 lakosra jutott egy kézműves. (Eperjessy G. számításai Fényes E. 1847. I. alapján.) EPERJESSY G. 1967. 75. 4 FÉNYES E. ( 1839. V. 135. 5 PALUGYAI I., 1854. 87. 6 u.o. 87-88. Településenkénti bontás az egyes helységek ismertetésénél. 7 A tömeges céhalakulások éve 1817. Céhkataszter 1975. 327-329.; EPERJESSY G., 1967. 38. 8 EPERJESSY G., 56., 149. és 167. 9 BANNER J. 1982-82. 10 Adatok... I., 1980. Bevezető 52. 11 SZABÓ L, 1987. 176. 12 FODOR F., 1942. 298-307. 13 UO. 221. 14 BAGI G., 1991. 28-29. 15 ERDEI A. 1986., BARTHA L. 1981., EPERJESSY G. 1967. és 1988., BÁCSKAI V. 1988., NÓVÁK L. 1982. BOHONY N. 1978, 1985. 16 A jászberényi szűcs céh 1848-ban úgy jellemezte helyzetét, hogy mesterei készítményeit, a ködmönöket, subákat szegény sorsú emberek hordják, így kevés a jövedelmük, és segédeikkel együtt nyaranta rendszeresen kapásnak, kaszásnak kell állniuk, hogy megélhessenek. 17 A Jászkun kerületben élő nemesek összeírása sokáig vita tárgya volt a kerületi vezetés és a külső összeíróbiztosok között. Végül - nádori határozatra - 1830-ban külön összeírás készült róluk, azzal az indokkal, hogy kiváltsáIRODALOM A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. II. (1975): (Szerk: Éri István.—Nagy L.ajos—Nagybákai Péter) Budapest. Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szerk: Tóth Tibor) Szolnok. BAGI Gábor, (1991): A Jászkun kerület és a reformországgyűlések. Szolnok. BANNER János, (1982-83): A jászsági céhek életéből. In: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve (Szerk: Kaposvári Gyula-Raczky Pál-Selmeczi László) Szolnok, 227-244. BARTA László, (1981): Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Szeged. BÁCSKAI Vera, (1988): Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest. BÁCSKAI Vera—NAGY Lajos, (1984): Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest. gaik itt nem érvényesülnek, s a közterhekből a nem nemesekkel együtt kötelesek kivenni részüket. 18 Ennek ellenére L. NAGY adatai szerint néhány zsidó család mégis élt itt - elsősorban református többségű kisés nagykunsági mezővárosokban. 19 EPERJESSY G. 1967. 68-71. 20 FODOR F. 1942. 296. 21 DANKÓ I. 1974. 175-187. 22 HERBERT J. 1928. 181-182.; EPERJESSY G. 1967. 233. 23 Szolnok megye népművészete, TÓTH J.-GULYÁS É. 1987. 342. 24 JNkSzML Céhek iratai, A jászberényi vékony-, szűrszabó és szűcs egyesült céh iratai. Vegyes feljegyzések jegyzőkönyve 1768-1862.; A jászberényi csizmadia céh jegyzőkönyve 1763-1881. 25 SZABÓ L 1982. 153. 26 Idézi EPERJESSY G. 1967. 167. 27 EPERJESSY G. 1967. 39., PALUGYAI I. 1854. 120., SOÓS L. 1988. 130. 28 A többi berényi iparággal ellentétben a tímárcéh viszonylag kedvező helyzetéről számol be egy 1848-ban keltezett jelentés: "A Mesterek száma 20, kontár nincs, segédek száma 10, tanulók száma 8, mindnyájan írástudók. Készítenek 1000 db bőrt, melynek értéke mén 18000 vFt-okra." 29 NÓVÁK L. 1982. 53. 30 Szolnok megye népművészete: TÓTH J.-GULYÁS É. 1987. 342. 31 FOGARASSY K. 1975. 32 Idézi EPERJESSY G. 1967. 92. 33 FODOR F. 1942. 221. 34 Egy 1817-ben készült térkép már 6 szárazmalmot tüntetett fel a város területén. KOMÁROMI J. 1939-43. 35 FOGARASSY K. 1975. 20-31. Hegedűs József volt az utolsó jászberényi takácsmester, s a családban 7 generáció óta mindig volt takács. 36 SZABÓ L 1982. 147. 151. 37 HORVÁTH S-né, 1984. 1-2. 38 EPERJESSY G. 1988. 28. BOHONY Nándor, (1978): Visonta gazdasága és társadalma az 1828-as összeírás tükrében. In: Agrártörténeti Szemle, 3-4. 526-539. BOHONY Nándor, (1985): Adózó gazdaság és társadalom Egerben az 1828. évi országos összeírás alapján. In: Agrártörténeti Szemle, 1-2. 66-157. BOTTLÓ Béla, (1957): Az 1828. évi országos összeírás. In: A történeti statisztika forrásai. (Szerk: Kovacsics József) Budapest. DANKÓ Imre, (1974): A jászsági vásárok-piacok néprajza. In: Jubileumi évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. (Szerk: Tóth János) Jászberény. 175-187. DÓKA Klára, (1989): Az árutermelő mezővárosi, falusi kézműipar a 19. században és a felvásárló kereskedelem. In: Manufaktúrák Magyarországon. I. (Szerk: Német Györgyi—Veres László) Miskolc. 173-195. EPERJESSY Géza, (1967): Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. Budapest. EPERJESSY Géza, (1988): A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Budapest. ERDEI Aranka, (1986): Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban. Gyula. 292
