Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Zsupos Zoltán: A moldvai csángó-magyarok eredetéről

ZSÚPOS ZOLTÁN A MOLDVAI CSÁNGÓ-MAGYAROK EREDETÉRŐL A Moldvában élő magyar lakosság eredete iránt a XVIII. század közepén feléledt érdeklődés időről időre felélénkült. Napjainkban ismét egyre nagyobb figyelmet szentelnek e kérdésnek, s a néprajz, a nyelvészet, a történetírás képviselői mellett a régészek is megfogalmazták véleményüket. A különböző tudományágak kutatói általában figyelembe veszik a más területeken elért eredményeket, s azokkal összevetve igyekeznek kialakítani álláspontjukat. Ennek ellenére igaz több területen már jelentős eredmények születtek - az alapvető kérdésben még mind a mai napig nem sikerült igazán meggyőző eredményt elérni. Ezért úgy vélem, nem felesleges a legújabb vélemények áttekintése, és esetleg néhány kérdés megfogalmazása a továbblépés érdekében.

1 Az ma már tényként fogadható el, hogy Moldva magyar lakossága etnikailag két néprészlegből áll: a Tatros és a Tázló völgyeibe települtekből (székely-magyarok), valamint a tőlük kelet-északkelet felé, a Szeret középső folyásának vidékén, a Beszterce és a Moldva alsó folyásának táján találhatókból (csángó-magyarok).

2 Népi kultúrájuk és nyelvjárási jellegzetességeik alapján egyértelmű, hogy a két etnikai csoport korai történelme is eltér egymástól. De hogy ez az eltérés konkrétan milyen folyamatokat jelöl, ma még erősen vitatott. GUNDA B. szerint a csángó-magyarok és a székely-magyarok hagyományos műveltségének különbségei részben a nagyobb táji különbségekkel, s a kitelepült székelyek magukkal hozott kultúrjavaival magyarázhatók,

3 s levont következtetése szerint a két etnikai csoport közötti kettőségre utaló jelenségek eltérő korai történelmükre figyelmeztetnek.

4 A csángó-magyarok eredetének kérdésében a régészet eredményeit is figyelembe véve arra a megállapításra jut, hogy "a Bakó és Románvásár környékén élő magyarok a honfoglalás előtt a Kárpátokon kívül maradt magyarok utódai, akik a honfoglalás ideje óta megszakítatlanul élnek Moldva földjén".

5 Azt a mondát, mely szerint Moldvába a magyarok Attilával jöttek be, erdélyi székely hatásnak, vagy könyvből merített hagyománynak tartja.

6 BENKO L. egyik kiindulópontja a csángó név etimológiája, amely "világosan jelzi a kérdéses népcsoport eredeti lakóhelyétől eltávozott, költöző, telepes voltát".

7 A földrajzinév-anyagot vizsgálva magyar-román viszonylatban arra az eredményre jut, hogy "a Szeréten innen lévő, a Moldva és a Beszterce folyók menti részén ... a megtelepült egyes földrajzi objektumoknak, vizeknek, hegyeknek, településeknek (a csángó magyarság) nem kis mértékben maga adott nevet, ami számottevő magyarság jelenlétére enged következtetni".

8 A helységnevek bizonyos típusainak megléte illetve hiánya alapján kronológiai következtetéseket von le, mely szerint "a legkorábbi magyar helységnév-típusok majdnem teljesen hiányoznak a csángó területekről. Nincs itt egyetlen törzsnévi eredetű helységnév, nincs egyetlen Árpád-családfa-nevekből vagy más törzsi vezérnevekből alakult helységnév, és nincs egyetlen -i képzős helység sem."

9 Ezért szerinte az északi és a déli csángók megtelepedése "aligha lehet korábbi a XIII. századnál, tömegekben legföljebb e század vége vagy a XIV. század eleje óta számolhatunk itt velük". Leszögezi, hogy a csángóknak "Moldvában nem "őslakos", hanem telepes voltuk bizonyságának kritériumait" igyekezett előtárni, s hogy a csángók idegen nyelvi-etnikai származásának feltételezése "egészen abszurd".

11 Megjegyzi, hogy a Románvásár vidéki és a Bakó vidéki csángóság alapvető nyelvi egyezése e népcsoport "közös származására, viszonylag egységes települési folyamatára utal", s e csángó nyelvjárás az összehasonlító nyelvjárástan tényei szerint a mezőségi nyelvjárásterület középső és déli részlegével tart igen közeli rokonságot.

12 Ebből azt a következtetést vonja le, hogy "a valamikori nyelvi egybetartozás szétválása csakis a csángók területi mozgása, alapnyelvjárásukból való kiválása során mehetett végbe",

13 tehát a csán243