Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Selmeczi László: Régészeti adatok a jászok szokásaihoz és hiedelemvilágához

54 Bagaev, M.H. - Vinogradov, V.B. 81. Minaeva, T.M. 1971. 103. 55 Kuznecov, V.A., 1984. 187-188. 56 Kuznecov, V.A., 1984. 188. 57 Kuznecov, V.A., 1984. 189. 58 Pcelina, E.G., 1930, 39-40. Grevens, N.N., 1961. 348., Abaev, V.I., 1960. 12. 59 Vö. Kuznecov, V.A., 1984. 197-214. Kaioev, B.A., 1971. 283-285. Selmeczi L., 1981. 171-173, 176, 16. sz. jegyzet. 60 Az ásatás előzményeiről lásd Prückler J., 1937. 19381943., Komáromy J., 1942. 61 Selmeczi L, 1981. 169-170. 62 A sírok feltárásakor tett megfigyelések arra engednek következtetni, hogy az a szokás a XIII. században már kiveszőfélben voit, de feltehetően az egykori, századokkal korábbi nap- és tűzkultusszal még közvetett kapcsolatban sem állhatott. 63 Zichy Jenő gróf kaukázusi és közép-ázsiai utazásai I., 126 64 Pl. a Martan-Cu melletti X-XI. századi alán temető 2. sírjában 3 db juh asztragalosz csont volt. Vinogradov, V.B. - Mamaev, H.M., 1984, 65. A kenhinskij 1. sz. temető X-XI. századra datált 18. sírjából többek között 2 db bárány asztragalosz csont került elő. Mamaev, H.M. Dautova, RA, 1981., 17. 65 Dienes I., 1972. 52-53. A Verhnij Dzulat gorodiscsén található XII-XIII. századi keresztény templom körül fekvő temető 25. sírjában többek között 3 ongont is találtak, két átfúrt állatfog mellett egy átfúrt nyúl lábközépcsontot. Miloradovic, D.V., 1963. 93, 94. Az alán temetők gyakori melléklete a talizmánként felhasznált kauri kagyló. Pl. A Kubán középső folyásánál, a karsznodári repülőtér építésekor feltárt VIII-IX. századi alán katakomba temető 1. sírjában 22, 3. sírjában 1 kauri kagyló volt. Kaminskij, V.M., 1984, 11. Az Urup környékén lévő alán sziklasírok közül is többen találtak kauri kagylókat, így pl. a Baranaha hegyen levő sziklasírban 2 kauri kagyló, Iljics határától 9 km-re Sosenka balkanál a 2. sírban 1, a 4. sírban 22, a 6. sírban 1, a 7. sírban 4 kauri kagyló volt. Lozkin, M.N., 1984, 29-47. 66 Selmeczi L, 1989, 177-180. Irodalom Abaev, V.l. 1949 Osetinskij ázyk i folklór I. Moszkva - Leningrád 1960 Dohristianská religiá alán. Doklady delegacii SSSR na XXV Mezdun. kongresse vostokovedov. Moszkva. Afanasev, G.E. 1973 Bronzovye figurki vsadnikov iz alanskih pogrebenij Severnogo Kavkaza. SGE XXXVI. Leningrád. 1976 Dohristianskie religioznye vozzreniá alán. SE. Bagaev, M.H. Vinogradov, V.B. é.n. Raskopki rannesrednevekogo mogolnika u sel. Haracoj. KSIA 132. Cibirov, L.A. 1964 Iz istorii religioznyh verovanij osetin. Kul't ogná. IUNII XIII. Chinvali. Dienes István 1972 A honfoglaló magyarok. Bp. Dumezil, Zs. 1976 Osetinszkij epos i mifologiá, Moszkva. Dömötör Tekla 1983 Naptári ünnepek - népi színjátszás. Bp. Fodor Ferenc 1942 A Jászság életrajza. Bp. Fodor István 1975 Verecke híres útján. Bp. Grevens, N.N. 1961 Kultovye predmety adygejcev i osetin. In: Ezegodnik muzeá istorii religii i ateizma V. Moszkva - Leningrád. Györffy György 1953 A kunok feudalizálódása. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk.: Székely György. Bp. 1965 Napkelet felfedezése. Julianus, Piano Carpini és Rubruk útijelentése. Bp. 1987 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. H-K. Bp. Hazanov, A.M. 1964 Religiozno magiceskoe ponimanie zerkal u sarmatov. SE. Jegorov, N.M. 1930 Gefásse von Juck. ESA V. Helsinki. Kaioev, B.A. 1971 Oszetinü. Moszkva. Kaminskij, V.N. Komáromy József Kovalevszkaá, V.B. Kuznecov, V.A. Litvinskij, B.A. Lápuskin, I. I. Lozkin, M.N. Mamaev, H.M. Dautova, R.A. Merpert, N.A. Mesaninov, l.l. 1984 Rahnesrednevekovye alanskie katakomby na Srednej Kubani. In: Voprosy arheologii i etnografii Severnoj Osetii. Ordzsonikidze. 1939 Négyszállás legősibb települési helye. In: Adatok Jászberény múltjából. Jászberény. 1972 Raskopki alanskogo mogiPnika VI-IX. w. "Mokraá balka" bliz Kislovodska. AO 1971 goda. Moszkva. 1978 Izobrazenie koná i vsadnika na srednevekovyh amuletah Severnogo Kavkaza. In: Voprosy drevnej i srednevekovoj arheologii Vostocnoj Evropy. Moszkva. 1961 Zmejskij katakombnyj mogN'nik (po raskopkam 1957 g.) MADISO I. Ordzsonikidze. 1962 Alanskie plemena Severnogo Kavkaza. MIA 106. Moszkva. 1963 Issledovaniá Zejskogo katakombnogo mogil'nika v 1958 g. MIA 114. Moszkva. 1984 Ocerki Istorii alán. Ordzsonikidze. 1968 Kangujsko-sarmatsklj farn. Dusanbe. 1941 Slaváno-russkie poseleniá na Donu i Tamani po arheologiceskim památnikam. MIA 6. Moszkva. 1984 Alany na Urupe. In: Voprosy arheologii I etnografii Severnoj Osetii. Ordzsonokidze. 1981 Kenhinskij 1-j mogil'nik v verhov'áh reki Saro-Argun. In: Památniki epohi rannego zeleza i srednevekov'á Ceceno-lngusetii. Groznyj. 1957 K voprosu o drevnejsih bolgarskih plemenah. Kazany. 1930 Kromlehi. IGAIMK VI. vyp. III. Leningrád. 241