Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Selmeczi László: Régészeti adatok a jászok szokásaihoz és hiedelemvilágához
14. kép. Báránycsontból készített gyerekjátékok. Négyszállás I. 77. sír (a jobb oldali alsó kettő), 420. sír (a jobb oldali felső kettő) és 439. sír (baloldalt) amelyeket nyakba függesztve viseltek, azonban ékszerként, használati tárgyként nem értelmezhetőek. Ilyenek pl. a hal csigolyája (Négyszállás I. 1. sír), a nyúl lábközépcsontja (Négyszállás I. 87. és 185. sír), átfúrt állatcsont (Négyszállás I. 337. sír) és a kauri kagyló (Négyszállás I. 1, 66, 84, 86, 118, 127, 174, 180, 222, 243, 251, 256, 267, 334, 337, 340, 352, 363, 373, 375, 393, 395, 417, 447, Négyszállás II. 517. sír). E csontdarabkák amulettként való viselése a keleti eredetű népeknek: az avaroknak, a dunai és volgai bolgároknak, a szaltovói műveltség népeinek, részben az alánoknak és a honfoglaló magyaroknak ősi szellemkultuszát, burját-mongol kifejezéssel élve ongon-kultuszát idézi, amely századunkig élő hit maradt Szibériában. Az állat alakú szellemlényt testének valamely darabja, pl. csontja, karmai vagy éppen farka, stb. jelenítette meg, amelyben a jászok hite szerint is az illető állat szelleme lakozott. Az amulettek legnagyobb részének termékenységvarázsló, a könnyű szülést elősegítő szerepe lehetett (pl. a nyúl lábközépcsontja, a kauri kagyló). Az eddig előkerült 15. kép. Nyúl ugrócsontjából készített amulettek (a felső sor bal és jobb szélén) — Négyszállás I. 87. és 185. sír. Halgerincből készült talizmán — Négyszállás I. 1. sír (fönt). Kauri kagylóból készült talizmánok — Négyszállás I. 1., 118. és 337. sír (föntről lefelé) anyag áttekintése alapján jogosan állíthatjuk, hogy a gyógyító-segítő szellemek tisztelete a jász nők között egy totemisztikus eredetű hiedelemvilágnak még a XIII-XV. században is meglévő, funkcionáló maradványa. 65 (15. kép) Ez a hagyomány olyannyira szívósan élt, hogy még a XVIII. századból is rendelkezünk egy rá vonatkozó kései adattal. A török hódoltságot követően Négyszállás megmaradt lakosai a jelenle16. kép. Antropomorf ábrázolások — Négyszállás I. 309. és 340. sír (balról jobbra) 239