Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Selmeczi László: Régészeti adatok a jászok szokásaihoz és hiedelemvilágához

9. kép. Mágikus öv különféle ráfüggesztett amulettekkel — Hasaut (Runic és Kuznecov után) a fehér sávokkal díszített barna üveggyöngy és az erszényben talált fatárgyak mágikus szerepe. Utóbbiak az oszét dzuárok fa áldozati tárgyaira emlékeztetnek.

56 Elsősorban a szikla- ill. a barlangtemetkezéseknél kialakult mikroklíma következtében a fa-, bőr- és textiltárgyak is megőrződtek. Közülük néhánynak a hitvilággal való összefüggése vitán felül áll. Ilyenek pl. a formailag a fából készült iskolai tolltartókhoz, ill. a magyar pásztorkultúrából ismert borotvatokokhoz hasonló, gyakrabban topolyafából, ritkábban hársfából, ill. égerfából készült keskeny és hosszú dobozok. Fedőlapjuk, néha oldallapjaik is metszett geometrikus ornamensekkel díszítettek.

57 E dobozok egykori funkcióját oszét néprajzi párhuzamok alapján tudjuk megállapítani. Ugyanilyen metszett fa dobozok voltak a házai a házi szellemnek, a hely szellemének. A skatulyába gyapotot és vörös fonalat is helyeztek, hogy az a szellem számára meleg és kényelmes legyen.

58 Mint már említettük, a Kárpát-medencébe költöző jászok (alánok) hitvilágát a XIII. századra erőteljesen felülrétegezte a kereszténység. Az első bizánci térítők a VI-VII. század folyamán jutottak el Alániába, s a X. században már, egyebek között a kazároktól való függetlenné válás következtében, hirtelen nagyobb számban jelentek meg a keresztény egyházi építmények, s körülöttük új temetők is nyíltak.

59 (10. és 11. kép) A Kárpát-medencébe beköltöző jászok hitvilágának állapotára vonatkozóan ma még egyedül a szerző által az egykori Négyszálláson (Jászdózsa határában) feltárt temetők sírjai, ill. az azokban talált leletek nyújtanak támpontot.

60 Négyszálláson, a Prückler (Pórteleki) és Komáromy által felfedezett lelőhelyen 1980-84 között folytattuk az ásatásokat. Itt egy árokkal szegélyezett, a XIII. század közepétől a XV. század harmadik harmadáig használt templom körüli temető (Négyszállás I.) 454 sírját tártuk fel. A templom kb. 13 m hosszú, 7,5 m széles, egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű, gótikus épület volt, amely egy korábban megnyitott és használatban lévő temető területén épült fel, az alaprajzból levonható következtetések és más 234