Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Kalivoda Béla: Kísemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlítóvizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tito Alba)köpetek alapján

tozásait. Látható, hogy az azonos területről, de különböző időpontokból származó minták hasonlósága lényegesen nagyobb, mint bármelyikük hasonlósága a másik területről származó mintával. Ugyanakkor a 6. sz. ábra igen érdekes és fontos jelenségre hívja fel a figyelmet. Látható, hogy az azonos területről, egymást követő évekből származó ép köpetek tartalmának hasonlósága (0.6905) gyakorlatilag megegyezik az egy helyről és azonos évből származó ép köpetek és törmelékes anyag hasonlóságával (0.7022). Erre az érdekes eredményre a 3-4., illetve a 4-6. sz. táblázatok adatait alaposan megvizsgálva egyszerű ós kézenfekvő magyarázatot kaphatunk. Szembetűnő, hogy a törmelékes anyagban lényegesen magasabb a nagyobbtestű zsákmányállatok (Arvicola terrestris és Rattus sp.) aránya, mint az ép köpetek tartalmában. Ezt a homogenitásvizsgálat eredménye is alátámasztja, mivel a két minta szignifikánsan (P=5 %) különbözőnek mutatkozott. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a nagyobb, s gyakran épebben maradó koponyák mentén az ezeket tartalmazó köpetek sokkal könnyebben törnek el, mint az ilyen csontokat nem tartalmazók. Ezen észrevételek alapján megállapítható, hogy módszertanilag helyesen akkor járunk el, ha a vizsgálandó mintába az ép és törött köpeteket válogatás nélkül, egyaránt felvesszük. Ezáltal a szisztematikus hiba lehetősége csökkenthető. Miután a homogenitásvizsgálat már a két leginkább hasonló összetételű minta tartalma közt szignifikáns különbséget mutatott ki, a további számítások mellőzésével kijelenthető, hogy a gyöngybaglyok táplálékösszetétele mind térben, mind időben statisztikailag igazolhatóan változik, alkalmazkodik a mindenkori kínálathoz, s ez a köpetanalízissel nyomon követhető. 6. Következtetések A 4. fejezetben már utaltam rá, hogy milyen jelentősége van a vizsgálandó minta nagyságos az alkalmazni kívánt elemzési módszer átgondolt, előzetes meghatározásának. Tény, hogy minél nagyobb a vizsgált minta, annál nagyobb a rá alapozott becslés pontossága, azonban az is vitathatatlan, hogy a pontosság növelése csak a minta elemszám - s így a ráfordítások - hatványozott növelésével lehetséges. Mint Southwood (1984) megállapítja: "hosszú távon többet tudunk meg az állatok ökológiájáról újabb területek vizsgálatával, újabb becslési eljárásokkal, vagy további mintavétellel, mintha a pontosság nagyon magas szintjót erőltetnénk." Ezeket figyelembe véve és az előzetes minták eredményeit áttekintve megállapítható, hogy a baglyok táplálékösszetételének analizálásához, kisemlős faunisztikai vizsgálatokhoz és a gyakoribb fajok populációdinamikai elemzéséhez 100500 zsákmányállatot tartalmazó köpetminta szükséges. Az előzetes minták elemzésének konkrét eredményei igazolják, hogy az elméleti részben felvázolt statisztikai módszerekkel a minták jól értékelhetőek és differenciálhatóak, belőlük számos értékes információ nyerhető. Megállapítható, hogy a gyöngybagoly a számára alkalmas táplálkozó területen élő és többékevésbé optimális testtömegű zsákmánykategóriákon belül rugalmasan alkalmazkodik a mindenkori táplálókkínálathoz, ezért táplálékmaradványainak vizsgálata a kis- és közepesen kistömegű kisemlős fajok - elsősorban cickányok, egerek ós pockok - esetében faunisztikai és populációdinamikai célokra messzemenően alkalmas, egyéb fajok esetében azonban csak kiegészítő információkat szolgáltathat. A gyöngybagoly táplálkozási stratégiájáról rendelkezésre álló ismeretek alapján azok a kisemlős fajok, amelyek a megye területén potenciálisan előfordulhatnak és a táplálékmaradványok alapján megbízhatóan értékelhetőek, véleményem szerint a következők: Sorex araneus, Sorex minutus, Crocidura suaveolens, Crocidura leucodon, Neomys fodiens, Neomys anomalus, Sicista substilis, Apodemus sylvaticus, Apodemus flavicollis, Apodemus microps, Apodemus agrárius, Micromys minutus, Mus musculus, Pitymys subterraneus, Microtus arvalis, továbbá esetleges megkerülésük esetén a Microtus agrestis és a Microtus oeconomus. Bizonyos fenntartással (populációdinamikai értékelésre nem, de faunisztikai célokra igen,) ide sorolhatók még a (Rattus rattus), Rattus norvegicus, Clethrionomys glareolus és az Arvicola terrestris. Az 1986-os nagyiváni mintán bizonyítottam, hogy a szisztematikus hiba veszélye nélkül nem hanyagolható el az ép köpetek vizsgálata mellett a törmelék elemzése sem. A bevezetőben és a módszertani részben már utaltam rá, az előzetes minta elemzésével pedig alátámasztottam, hogy a bagolyköpet-vizsgálat a megfelelő egyszerűsített módszerekkel a növényvédelmi előrejelzésnek is gyors, egyszerű és megbízható információforrása lehet. 18