Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Szentpéteri József: Az avar kori hadsereg legfelsőbb vezető rétege a régészeti források tükrében
nosa. Ezek a (törökkanizsai vezér kivételével) aranykardos előkelők az avar fejedelem közvetlen környezetéhez tartozhattak. A kagán érdekeinek megfelelően egy-egy országrész irányítása lehetett a feladatuk. A temetkezési szertartás során sírba kerülő méltóságjelvények szigorúan meghatározott rangsort képviselhettek, s ez a rangbéli különbségek finom érzékeltetésére adhatott lehetőséget. A ruházat, a felszerelés ós a lószerszámdíszek összhangjából néha talán rangemelkedésre Is következtethetünk. Mindenekelőtt az ezüst díszöves harcosoknak adományozott arany lószerszámveretes paripák esetében gondolhatunk erre: (Szegvár-Sápoldal: 628, ÁrtándPlatthy-blrtok: 24, Tolnanémedi: 715). Ezek az előkelő személyek ugyanakkor mégsem képviselhetik a legfelsőbb vezetés, a kagán és udvarházának méltóságait. A Dunántúl, a korabeli Pannónia két kiemelkedő jelentőségű ásatásának közzétételével (Zamárdi: 785, Kölked: 385) bizonyára ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk majd. Emellett az eddig ismert legkorábbi avar fejedelmi temetkezés ránk maradt leletei (Jankovich-aranyak) is sejtetni engedik a Baján-dinasztia méltóságjelvényeinek jellegét és összetételét. 5 A fegyveres középréteg harcosai talán a központi hatalom helyi képviseletét látták el: Coka/Csóka 45-47. sír (126), Tiszavasvári-Koldusdomb 1. sír (706), Pécs-Köztemető 30. sír (516), Nyíregyháza-Városi kertészet 3. sír (492), Zsámbok 1. és 2. sír (797), BudapestFarkasrét-Törökbálinti út (104-105), Csanytelek-Felgyői-határút (135). Közös jellemzőjük az arany vagy aranyozott lószerszám és ezüstdíszes öv. A lóáldozat nélkül temetettek legtöbbje aranyozott övvel rendelkezett, némelyikük ezüstveretes övén aranyszereiékes kard utalt kiváltságos helyzetére. A korai avar kaganátus külpolitikájában fordulatot jelentett a 626. évi sikertelen Bizánc elleni hadjárat. Ezt követően olyan válságot éltek át, amely - az írott források szerint - a fennhatóságuk alá tartozó bolgárok vereségét eredményezte. Arról hallgatnak viszont a kútfők, hogy ebben az időszakban a dinasztikus hatalmi viszonyok bizonyos mértékű átrendeződésével kellene számolnunk a legfelsőbb hatalom szintjén. A kagáni székhelyek földrajzi helyének és a fejedelmi méltóságjelvények megváltozásából erre az időre keltezhető dinasztiaváltás feltevésére következtettem a Kárpát-medencében - mindenekelőtt a magyarországi, dél-oroszországi ós bulgáriai arany álcsatos leletegyüttesek elemzése alapján. 6 A kora avar kori hatalmi centrumok lokalizálásánál arra a feltevésre jutottam, hogy a Baján-dinasztia fejedelmi székhelye az 567/568-630-as évek között - minden korábbi feltételezéssel szemben - Pannoniában, valahol a Balaton déli partvidékén, Zamárdi lelőhely (785) közelében keresendő. 7 Ez a központ természetesen nem lehetett azonos az arany álcsatos körhöz tartozó, Duna-Tisza-közére meghatározott kagáni szókhellyel. Ez utóbbi ordu, amely az avar birodalom fennállásának majdnem a végéig megmaradt, minden bizonnyal a mai Budapest és Baja között, valahol a Duna bal partján lehetett 8 - valószínűleg a mai Kecskemét városának környékén (2. térkép). A 630-670/680-as évekre tehető az az időszak, amikor a legjelentősebb leletanyaggal rendelkezünk az egész avar korszak tekintetében. Színaranyból készült méltóságjelvényei alapján joggal nevezhetjük kagánnak a hadvezére társaságában eltemetett kunbábonyi (400) előkelőt. Testőrségének, vagy kíséretének temetkezési helyét a közelében levő KunpeszérFelsőpeszéri úti (396) lelőhellyel azonosította feltárója. 9 Aranykardos fejedelmi személyekre bukkantak több helyen e Duna-Tisza-közi központi szállásterület peremén: Kecskemót-Sallai út (337), Kecel (330), Tiszaalpár-Várdomb (685), Nagykőrös-Szurdok (465). E nemzedék vezetőinek további sírjai kerültek elő a Duna-Tisza-közén (Dány: 155, KiskőrösPohibuj-Mackó dűlő 56. sír: 355), a Dunántúlon (Solymár-Dinnyehegy 20. sír: 577), és a Tiszántúlon (Hajdúdorog-Városkert u. A és 1. sír: 260). Feltétlenül közéjük tartozhattak az álcsatos fejedelmi jelvények aranyozott préselt változatával felövezett előkelők is: Bágyog-Gyűrhegy 2. sír (32), Pápa-Úrdomb 1. sír (513), Kiskunfélegyháza-Pákapuszta (361). A késő avar korban (3. térkép) a legfőbb hatalom fokozatosan több kézbe került. A kagán mellett új méltóságviselők - a jugurrus, tudun és a kisebb rangú tarkánok - nevével találkozunk az írott forrásokban. A korabeli fegyveres lelőhelyek egy mélységben tagolt védelmi rendszer vetületét mutatják. A kaganátus biztonságát egymástól meghatározott távolságra elhelyezkedő katonai települések ügyelték, s a határokon lakatlan gyepű 10 húzódott. Tipikusan "közép avar kori" hengerpalástos ezüst fülbevalópárja 11 szerint a kora és késő avar kor határán, a Duna-Tisza-közi központi szállásterület peremén találták a bócsai fejedelmi sírt (73). Rangjelző mellékletei ugyan nem érik el a kunbábonyi kagán méltóságjelvényeinek szintjét, de arany álcsatos díszöve önmagá165
