Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

ri edénytöredékek, szürke, szemcsés fazekak száj- és aljrészei jöttek felszínre, némi állatcsont mellett. Ugyanakkor a kis árok keleti végében a C objektum felé - kelta cserepeket találtunk. Mindezek az eredmények annak megállapítására vezettek, hogy a La Téne ház közvetlen szomszédságában (nyugaton) egy gepida objektum - az F jelzésű - helyezkedik el. A két, egymással szuperpozíciót alkotó építmény padlója közel ugyanazon mélységben húzódott. Töltelékföldjük meglehetősen egybemosódott. (Mellékesen ki lehet térni itt arra a kérdésre, vajon a gepidák miként észlelték a kelta házat. A Baghymajor környékén tett újabb keletű megfigyelések arra vetnek fényt, hogy még egy kemence átvágása sem érinthette különösképpen a lakóház kialakítását, belső kiképzését.) 18. nap (szeptember 21.) V. kutatóárok - V. szelvóny-rábontás F objektum (kora népvándorlás kori kunyhóalap) Miután az előző napi munka alkalmával kitűnt, hogy egy 5-6. századi objektum vár föltárásra, kibővítettük a szelvényt. A kb. két ásónyi vastagságú szántott réteg alatt jórészt még szubhumusz volt, csupán a nyugati oldalon, a lejtő közelében jelentkezett az a sárgás altalaj, amelyben némiképp világosabban körvonalazódott a beásás széle. A felület rendezése, nyesése során azon konklúzióra jutottunk, hogy a település-jelenség négyszögletes ós hozzávetőlegesen 3,5-4,5 m nagyságú. A leginkább hamus részt az északkeleti sarok környékén figyeltük meg. A flekk középtáján a humuszból bepecsételt díszű kerámia került elő. Egyéb 6. századi edénytöredékeket, őskori leleteket - pl. síkozott bronzkori cserepet -, kovadarabot, állatcsontot csomagoltunk még. 19. nap (szeptember 21.) V. kutatóárok - V. szelvény-rábontás F objektum (kora középkori lakóház) IV. kutatóárok - IV. szelvény-rábontás B objektum (kelta gödör ós padló, késő bronzkori verem) Az éjszakai/hajnali kb. 10 mm-es eső a talajt úgy 5 cm mélyen átáztatta. Az objektum foltját megnyesve határozottabban rajzolódtak ki a kontúrok, főként az északi és a nyugati oldalon. Ez utóbbi részen, az északnyugati szöglet közelében, az objektumon kívül, attól 30-40 cm-re négyszögletes, 50 cm körüli méretű gödör mutatkozott, melynek betöltődése hasonlított a házéhoz. A környéken bronzkori és vaskori cserepeket gyűjtöttünk. Megkezdtük a telepépítmény északi felének kiásását. A leletanyag összességében középen koncentrálódott. Az első ásónyomnál tett tovább fontosabb megfigyelések az alábbiak. Az északi fal mentén közóptájon valószínűleg szarvasmarha összefüggő lábcsontjai voltak, s itt egy durva, "ormótlanabb" agyag orsógomb is előkerült. A ház centruma felé, kissé keletebbre, egymás közelében három klasszikus pecsételt ékítésű cserép jött napfényre - egyetlen edény részeiként. Ugyanebben a térségben patics darabok, égett rögök is voltak. Meg lehetett figyelni, hogy a hajlék széle irányában az igen hamus betöltődés inkább sötétes-humuszos, homogénebb kevert kultúrrétegbe ment át. A IV. szelvénynél a kelta objektum alatti/melletti gödör a leletek alapján késő bronzkorinak bizonyult - valahová a halomsíros kultúra és a gávai kultúra közötti periódusba tartozik. Kerek, hengeres, kissé méhkas alakú formát adott 1,20,8 m-es átmérővel. Mélysége - mivel nem tártuk föl teljesen - megközelíthette a másfél métert. Töltelékföldje csak kevéssé ütött el a sárga agyagtól, de határozottabban az az alatti szürkésebb altalajtól. 20. nap (szeptember 23.) V. kutatóárok - V. szelvóny-rábontás F objektum (Meroving-kori ház) Továbbvittük a ház északi részének feltárását. A kerámiát, állatcsontot ismét csak a centrumban leltük sűrűbben, a még az első ásónyomhoz tartozó szinten. Az épületalap északnyugati sarkánál egy, északkeleti szögletében pedig két-három szövőszék-nehezéket találtunk. Töredékeiket tudtuk csak megmenteni. A ház nyugat-keleti tengelyében, úgy méternyire a napnyugati faltól, a padlón is hevert egy pár. Kúp alakú, átfúrt súlyok, összesen öt-hat darab volt az északkeleti szegletben (a keleti fal hosszában), max. 80-100x30-40 cm-nyi sávban a betöltődés 20-30 cm-es rétegében. Néhány eleve, ab antiquo töredékes volt, csúcsából hiányzott némi darab. Sárga, nyers agyagból állottak, csak kisebb égésfoltokkal. Munkánk során tapasztaltuk, hogy amennyiben ezeket nem égették ki vagy nem égtek meg, úgy a töltelékföldnek ásóval történő föllazítása, bontása rendjón igen könnyen elnézhetők. Fölszínre bukkanásuk első pillanatában nem nehéz összetéveszteni egyszerű agyagröggel. Azon az 1-1,5 m-es területen, ahol az előbbi napon a díszkerámia töredékeit találtuk, ennek egymás alatt még két benyomkodott ékítésű darabját gyűjtöttük. Kettétörve vastárgy (kés?), dí153