Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

ri edénytöredékek, szürke, szemcsés fazekak száj- és aljrészei jöttek felszínre, némi állatcsont mellett. Ugyanakkor a kis árok keleti végében ­a C objektum felé - kelta cserepeket találtunk. Mindezek az eredmények annak megállapításá­ra vezettek, hogy a La Téne ház közvetlen szomszédságában (nyugaton) egy gepida objek­tum - az F jelzésű - helyezkedik el. A két, egy­mással szuperpozíciót alkotó építmény padlója közel ugyanazon mélységben húzódott. Töltelék­földjük meglehetősen egybemosódott. (Melléke­sen ki lehet térni itt arra a kérdésre, vajon a gepidák miként észlelték a kelta házat. A Baghy­major környékén tett újabb keletű megfigyelé­sek arra vetnek fényt, hogy még egy kemence átvágása sem érinthette különösképpen a lakó­ház kialakítását, belső kiképzését.) 18. nap (szeptember 21.) V. kutatóárok - V. szelvóny-rábontás F objektum (kora népvándorlás kori kunyhóa­lap) Miután az előző napi munka alkalmával kitűnt, hogy egy 5-6. századi objektum vár föltárásra, kibővítettük a szelvényt. A kb. két ásónyi vas­tagságú szántott réteg alatt jórészt még szubhu­musz volt, csupán a nyugati oldalon, a lejtő kö­zelében jelentkezett az a sárgás altalaj, amelyben némiképp világosabban körvonalazó­dott a beásás széle. A felület rendezése, nyesése során azon konklúzióra jutottunk, hogy a telepü­lés-jelenség négyszögletes ós hozzávetőlegesen 3,5-4,5 m nagyságú. A leginkább hamus részt az északkeleti sarok környékén figyeltük meg. A flekk középtáján a humuszból bepecsételt díszű kerámia került elő. Egyéb 6. századi edénytöre­dékeket, őskori leleteket - pl. síkozott bronzkori cserepet -, kovadarabot, állatcsontot csomagol­tunk még. 19. nap (szeptember 21.) V. kutatóárok - V. szelvény-rábontás F objektum (kora középkori lakóház) IV. kutatóárok - IV. szelvény-rábontás B objektum (kelta gödör ós padló, késő bronz­kori verem) Az éjszakai/hajnali kb. 10 mm-es eső a talajt úgy 5 cm mélyen átáztatta. Az objektum foltját megnyesve határozottabban rajzolódtak ki a kontúrok, főként az északi és a nyugati oldalon. Ez utóbbi részen, az északnyugati szöglet köze­lében, az objektumon kívül, attól 30-40 cm-re négyszögletes, 50 cm körüli méretű gödör mutat­kozott, melynek betöltődése hasonlított a házé­hoz. A környéken bronzkori és vaskori cserepe­ket gyűjtöttünk. Megkezdtük a telepépítmény északi felének kiásását. A leletanyag összességében középen koncentrálódott. Az első ásónyomnál tett tovább fontosabb megfigyelések az alábbiak. Az északi fal mentén közóptájon valószínűleg szarvasmar­ha összefüggő lábcsontjai voltak, s itt egy durva, "ormótlanabb" agyag orsógomb is előkerült. A ház centruma felé, kissé keletebbre, egymás kö­zelében három klasszikus pecsételt ékítésű cse­rép jött napfényre - egyetlen edény részeiként. Ugyanebben a térségben patics darabok, égett rögök is voltak. Meg lehetett figyelni, hogy a haj­lék széle irányában az igen hamus betöltődés in­kább sötétes-humuszos, homogénebb kevert kultúrrétegbe ment át. A IV. szelvénynél a kelta objektum alatti/mel­letti gödör a leletek alapján késő bronzkorinak bizonyult - valahová a halomsíros kultúra és a gávai kultúra közötti periódusba tartozik. Kerek, hengeres, kissé méhkas alakú formát adott 1,2­0,8 m-es átmérővel. Mélysége - mivel nem tártuk föl teljesen - megközelíthette a másfél métert. Töltelékföldje csak kevéssé ütött el a sárga agyagtól, de határozottabban az az alatti szürké­sebb altalajtól. 20. nap (szeptember 23.) V. kutatóárok - V. szelvóny-rábontás F objektum (Meroving-kori ház) Továbbvittük a ház északi részének feltárá­sát. A kerámiát, állatcsontot ismét csak a cent­rumban leltük sűrűbben, a még az első ásó­nyomhoz tartozó szinten. Az épületalap északnyugati sarkánál egy, északkeleti szögleté­ben pedig két-három szövőszék-nehezéket talál­tunk. Töredékeiket tudtuk csak megmenteni. A ház nyugat-keleti tengelyében, úgy méternyire a napnyugati faltól, a padlón is hevert egy pár. Kúp alakú, átfúrt súlyok, összesen öt-hat darab volt az északkeleti szegletben (a keleti fal hosszában), max. 80-100x30-40 cm-nyi sávban a betöltődés 20-30 cm-es rétegében. Néhány eleve, ab antiquo töredékes volt, csúcsából hi­ányzott némi darab. Sárga, nyers agyagból állot­tak, csak kisebb égésfoltokkal. Munkánk során tapasztaltuk, hogy amennyiben ezeket nem égették ki vagy nem égtek meg, úgy a töltelék­földnek ásóval történő föllazítása, bontása rend­jón igen könnyen elnézhetők. Fölszínre bukkaná­suk első pillanatában nem nehéz összetéveszteni egyszerű agyagröggel. Azon az 1-1,5 m-es területen, ahol az előbbi napon a díszkerámia töredékeit találtuk, ennek egymás alatt még két benyomkodott ékítésű da­rabját gyűjtöttük. Kettétörve vastárgy (kés?), dí­153

Next

/
Oldalképek
Tartalom