Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

nagyobb agyagdarabon, égett agyagrögön kívül kora népvándorlás korinak tűnő kerámia, állati csontok voltak egyenletes szóródásban. Az objektum déli szélén pregnáns ekenyom húzódott. A D objektumnál az előző napon készített metszet elbontásával folytattuk a ház föltárását. Karóhelyeket, az egyik sarokban (délkeleti) gödröt, a keleti falnál oszlophelyet találtunk. Ez utóbbi ovális volt, s valamelyest túlterjedt az oldal síkján. Lazább kevertes földdel töltődött be. Középen sötétebb elszíneződés formájában talán a faoszlop nyoma is "megfoghatóvá" vált (?). Sort kerítettünk arra, hogy ráássunk a VII. szelvénytől déli irányban néhány méterre, kissé föntebb található, cca. 2x2 m-es hamus foltra. Az 5,5x0,8 m nagyságú szondát nyugat-keleti irányban húztuk (VIII. kutatóárok), melyet a déli oldalon kb. 3x1 m-es rábontással kiterjesztettünk. A szántott rétegből őskori (bronzkori?), 3-5. századi és kora középkori kerámiát, egyéb telepleleteket gyűjtöttünk. A feltárt felület középső részén, 30-40 cm mélységben a bolygatatlan szűzföldben kétségkívül a talaj-elszíneződéssel összefüggő régészeti jelenségek tűntek elő. Egy 2-2,5 m átmérőjű, kerek gödör részlete tárult elénk feketés/humuszos, paticsszemcsés töltelékfölddel. Kutatóárkunk Hl. szelvényünk északi fala alá futó objektumot nem vizsgáltuk tovább. Délnyugati peremén, tőle úgy 20 cm-re kerek beásások (oszlophelyek?) voltak, úgyszintén 20 cm átmérőjűek. A két-három cölöpnyom egyikéből szarmata cserép került elő, ahogyan magából a gödörből is. (A pont, amint a II. kutatóárok jelenségei, jelzetet nem kapott.) 16. nap (szeptember 19.) VI. kutatóárok - VI. szelvény-rábontás D objektum (késő vaskori gödörház) VII. kutatóárok - VII. szelvény-rábontás E objektum (késő középkori gödör) A D objektumnál a nyugati, már eléggé mélyen fekvő, elkopott részen esetleges további ilyen után kutatva előkerült egy oszlophely, a keletitől kb. 3 m távolságra. Kör alakú, 20 cm átmérőjű és ugyanilyen mélységű? volt kevertes, patics-szemcsés kitöltődéssel. Mindamellett kérdésesnek látszott, vajon régészeti jelenség-e, s ha igen, a házhoz tartozott-e. Ez azért vetődött föl, mert az építmény keleti és nyugati vége között a szintkülönbség elérte a 20-25 cm-t. Viszont nagyon valószínű, hogy kétágasos volt ebben az esetben a tartóelemnek valahol itt kellett elhelyezkednie. Folytattuk az E objektum bontását. A gödörben gepida és késő középkori kerámiát találNY boiVtotíctvvciL dUcLtcson+oW (_ szo^rvOí.sHA-OLrV.a. riecse te ü difin csereped ^3 clb) leie+£ií az e'xo <xíonuov*.lQoL 15. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. F objektum (gepida ház) - a kunyhóalap északi felének föltárásánál napvilágra került "kisleletek". Figure 15. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Object F (Gepidic house) - by the excavating of the northern half of the hut-base got to sunlight "little finds". c(.a<rcilaloOi.ia CX2. rvv<xlo»\ko OW. fe'ío odtovu.OiM.looL U*'stC JtűJttteW, daralookra 2-3? o*.CL»-a.l0 Z dk bepecsételt cserép, a^ .fclózó v\a/voiA. leit *de'*u re'sie*-' O ol/sittett ersócjo^^o (é'ikorv?) <*. 16. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. F objektum (Meroving-kori gödörház) - az építmény északi részében előkerült "kisleletek". Figure 16. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Object F (Merovingian age pit-house) - in the northern part of the building revealed "small-finds".