Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

ex Ue Ltc<. WCL-L o- 0 ofe.€k4-<*.vM.<*.«.'L 13. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. A kunyhóalap betöltődésének metszete és a feltárás utáni kép D objektum (La Téne kor). is jellegzetes La Téne cserepeket csomagoltunk. Alja fölött 10-20 cm-re, egy sárga agyagréteg alatt öt-hat darab nagyobb állatcsont, obszidián és égett nádlenyomatos agyagrög jött elő. Szarvasagancs mellett három olyan szarvasmarhalábcsontot leltünk, melyek egyik oldalán faragott/karcolt vonalakat lehetett kivenni. A délről kapcsolódó, a veremmel egykorúnak látszó, szabálytalan alakú padló-maradvány össze volt töredezve. Felületén öt kerek, 4-7 cm átmérőjű karóhely tűnt elő, mivel azonban állatjárások erősen bolygatták, mélységüket, s ezzel együtt formájukat nemigen tudtuk rögzíteni. A járószint déli peremén kb. 60 cm átmérőjű foltban apró paticsrögök formájában tűzhelyszerű régészeti jelenség látott napvilágot - ám később kiderült, hogy mégsem az. Föntebb már utaltam az objektum körüli oszlophelyekre?: a négy-öt beásásnak a késő vaskori telepnyomhoz való tartozása továbbra is kérdéses volt. 13. nap (szeptember 16.) VI. kutatóárok - VI. szelvény-rábontás (18. folt) D objektum (kelta ház) Képanyag: 12-13. ábra Ezen a napon az I szelvénytől északra, kb. 4 m-re, már inkább a lejtőn fekvő kisebb, úgy 2x2 m-es hamus flekkre ástunk rá. A bevett, cca. 0,5 m széles és néhány m hosszú kutatóárkot, amelyet a rézsűs felületre merőlegesen - nyugat-keFigure 13. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Segment of the hut-base's filling-in and picture after the opening object D (La Téne age). leti irányban - helyeztünk el, nyomban kiterjesztettük, amint mutatkozott a felszíni jelenségekkel egybevágó beásás elszíneződése. A sárga agyagos szűzföldben, s az ezen a részen szokásos mélységben. így nyertünk egy kb. 4x3,6 m nagyságú szelvényt. Az objektum, a D jelzésű hozzávetőleg 3x1,6 m méretű, szögletes, hamus ül. kevert földes kitöltéssel bontakozott ki, s veremház maradványának tűnt, az egykori építménynek 1/3-1/4 része őrződött meg. A szántott rétegből őskori - rézkori vagy bronzkori -, császárkori és kora népvándorlás kori cserepek, valamint állatcsont került elő. A házrészlet bontásánál (mely alkalmával metszetet is készítettünk) világossá lett, hogy az oldalfalak csupán 10 cm körüli magasságig menekedtek meg az elkopástól-elszántástól. A vízszintes padló kemény, lejárt agyag volt, amelytől a töltelékföld könnyedén, határozottan vált el. Benne késő vaskori kerámikát ós állatcsontot találtunk. 14. nap (szeptember 17.) VII. kutatóárok - VII. szelvény-rábontás (26. folt) E objektum (késő középkori gödör) Képanyag: 14. ábra A IV. és az V. szelvénytől távolabb észak felé, a Kiss-tanya irányában a partélen elhelyezkedő, 2x2 m körüli méretű elszíneződést törekedtünk 149