Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

Ráástunk az A objektumtól északra, a Kiss-tanya irányában a magaspart peremén fekvő, kb. 2x2 m-es hamus elszíneződésre. Sorrendben a negyedik kutatóárkot nyitottuk itt. Az első ásónyomból (25-30 cm-es réteg) kevés őskori - rézkori/bronzkori, valamint késő vaskori - és kora népvándorlás kori cserép került ki a szokványos egyéb telepleletek mellett. A nyugat-keleti tájolású, kb. 4x0,5 m átmérőjű kutatóárok középső részén az "eleven" földben méter hosszan, sarkos formában bontakozott annak az objektumnak a maradványa, amelyet összefüggésbe lehetett hozni a felszíni jelenségekkel. Hamarosan kiderült, hogy egy igen vékony, néhány cm-es rétegről van szó, amely alatt kemény, letaposott (tapasztott?) agyag padló-járószint mutatkozott. Ekkor úgy látszott, az objektum La Téne vagy Meroving-kori. 8. nap (szeptember 11.) I. kutatóárok - I. szelvény-rábontás A objektum (6. századi telepépítmény) IV. kutatóárok - IV. szelvény-rábontás B objektum (La Téne verem és padló, késő bronzkori gödör) Az A objektumnál a szelvényt kiterjesztettük. Oszlophely mutatkozott a délnyugati saroknál: "kitöltése" sötét színű kevert föld volt. Környékén karóhelyeket figyeltünk mep, amelyek a déli fal kontúrját is jelölték egyben. Elesén, határozottan bontakozott ki a nyugati rövidebb oldal a padló széle formájában. A még álló tanúfal elbontásánál a legtöbb régészeti lelet középről, az alsó 20-30 cm-es rétegből került ki. Lábbal hajtott fazekaskorongon fölhúzott érdes cserepek, állatcsont, kagyló, két darab fenőkő, orsógomb és egy szövőszék-nehezék? voltak azok a tárgyak, melyeket begyűjtöttünk. Egy pereszlent a ház északnyugati sarkánál a padlóba mélyedve ill. taposódva leltünk. A járószint mindenféle rétegződés nélkül jelentkezett. A IV. kutatóároknál észak felé rábontottunk az előkerült objektumra. A szántott réteg - 30 cm és 50 cm között - alatt közvetlenül már a bolygatatlan sárga agyag altalaj tűnt elő a hamus foltot szegélyezve, igazán pregnánsan a nyugati részen. Itt nyilvánvalóan ugyanazzal a helyzettel találkoztunk, amilyennel az A objektumnál is: a lejtőn, a partos felületen a talajerózió és a mélyszántás révén a szűzföld fokozatosan "magasabbra" került - ennek következményekónt a beásásokból egyre kevesebb maradt meg. Az objektum töltelékföldjéből kelta tál három darabja látott napvilágot. Szórványként rézkori és bronzkori - közte bodrogkeresztúri ékítésű cserepekete, seprős és egyéb késő vaskori kerámiát, 3-5. századi edénytöredékeket, s végül, de nem utolsósorban klasszikus 6. századi pecsételt díszítésű cserepet gyűjtöttünk össze, természetesen a megszokott telepanyagon (patics, állatcsont) kívül. 9. nap (szeptember 12.) IV. kutatóárok - IV. szelvény-rábontás B objektum (kelta gödör és padló, késő bronzkori verem) II. kutatóárok Az előző nap leletei alapján kétséget kizáróvá vált, hogy a régészeti jelenség (B objektum) La Téne. A rábontás bővítése során kibontakozott az egész folt, durván ovális, 3-3,5x2,5-3 m nagyságú, észak-déli irányú, hamus betöltődéssel. Tisztázásánál, nyesésénél folyamtosan késő vaskori cserepek jöttek elő belőle. Északi részén keményebb kevert föld volt. Körülötte mindenütt sárga agyag altalaj jelentkezett. A szelvényben nyugat-keleti irányban - a lejtőre tehát merőlegesen - futó, 20-30 cm széles, a mezőség felé keskenyedő, sötétes-humuszos csíkok voltak megfigyelhetők - vitathatatlanul ekenyomok. A lefelé szélesedő, relatíve mélyülő sávok ismét csak a kopás bizonyítékai. A szántott rétegből néhány őskori (közte kelta), szarmata és gepida edénytöredék lett összeszedve. Az objektum bontása rendjón mindenhol La Téne kerámia, állatcsont és - nagyobb méretű - patics darabok kerültek elő, zömmel a fölső 20-30 cm-es rétegből, ill. a déli falhoz közel eső kisebb flekkből. La Téne tál pregnáns töredéke mellett meg kell említeni egy, a bodrogkeresztúri kultúrába tartozó cserepet. A gödör szélén oszlopok nyomai?, a délre elhelyezkedő járószinten karók maradványai bontakoztak ki. A II. kutatóárok felületének nyesésénél kemence vörösre égett falát lehetett észrevenni a szonda alján és oldalán, a középső részen. Talán késő római kori/kora népvándorlás kori. 10. nap (szeptember 13.) IV. kutatóárok - IV. szelvény-rábontás B objektum (La Téne telepjelenség, késő bronzkori gödör) V. kutatóárok - V. szelvény-rábontás (22. folt) C objektum (kelta ház, késő középkori kemence) Képanyag: 22-23. ábra A negyedik szelvénynél, annak igazítása során a szántott földből orsógomb és malomkő került elő. A gödör betöltődésénél metszet készítése közben megfigyeltük, hogy a föntebb már 146