Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

földje laza, szemcsés, sötétszürke/feketés kevert föld volt, hamus foltokkal tarkítva. Széle lentebb határozottan elvált a "tisztább" sárga agyagban. Az ágashelyet metszetben tanulmányoztuk egy 55x35x35-50 cm-es akna segítségével, amelyet a padló szintjétől indítottunk. Előbb 35 cm mélyen rögzítettük a cölöplyuk kissé szögletes formáját (mérete 30-35x15 cm), majd teljes metszetet készítettünk. Ennél megfigyeltük, hogya közel 45 cm mély beásás 35 cm-ig szubhumuszos földben halad lefelé, attól kezdve pedig tiszta sárgásszürke agyagban. A töltelékföldnól a ház felé eső részen 18 cm szélességben (kb. átmérő) úgy 20 cm-ig követhetően elütő, kompaktabb folt jelentkezett: talán az egykori faoszlop nyoma. Az oszlophely környékén a járószlnten rétegződéseket észleltünk, amelyek talán padlómegújításként értelmezhetők. Az épület északi falának keleti részén egy másik cölöpnyom Jelentkezett, melynek betöltődése sötétes kevert föld volt, néhány agyagtapasztás darabocskával. Alul a tisztább sárga szűzföldbe süllyedt. Mivel itt a ház eredeti oldalfalát nem tudtuk megtartani, fölvetődött a kérdés, vajon belül vagy kívül volt-e. Végül is arra a következtetésre jutottunk, hogy az rendesen az építményen belül foglalt helyet. Ennek a cölöpnek a környékén a nagyszámú közül négy karónyomot metszetben is megvizsgáltunk. Betöltődésük lazább, darabos, feketés kevert fölt volt. Profilban és felülnézetben jól látszódott a néhány mm-es sötétes, kompakt "gyűrű", amely erre a régészeti jelenségre igen-igen jellemző. A cövekhelyek elkeskenyedve, lekerekedve záródtak. 6. nap (szeptember 9.) III. kutatóárok (9. folt) II. kutatóárok I. kutatóárok - I. szelvóny-rábontás A objektum (kora népvándorlás kori gödörház) A II. kutatóároktól déli irányban 5-7 m-re az őszi mélyszántásban szórványleletkónt késő vaskori üvegkarperec kis töredékét leltük. Az A objektumnál a hányóból obszidián szilánkokat gyűjtöttünk. Ráástunk a II. kutatóároktól néhány m-re, a partos részen elhelyezkedő, kb. 2x2 m-es haloványan hamus foltra. A szonda (III. kutatóárok) nyugat-keleti irányú és 4,6x0,6 m nagyságú volt. Két-három ásónyomnyi földet emeltünk ki a bolygatatlan altalajig, mely a nyugati részen -35 cm, a keletin pedig -65 cm mélyen mutatkozott - mivel ez utóbbi helyen mélyebbre mentünk. 5. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. Leletek az A objektumból (gepida ház) és környezetéből - pecsétet kerámia, kétsoros csontfésű, orsógomb. Figure 5. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Finds from the object A (Gepidic house) and it's surroundings - stamped ceramic, bilateral boné comb, spindle-whorl Régészeti jelenség, amelyet a szántás elszíneződés jelezhetett volna, nem került elő. A humuszból-szubhumuszból őskori (rézkori vagy bronzkori ós La Tene), kora középkori kerámia, állatcsont, lenyomatos patics darabok láttak napvilágot. A gepida edénytöredékek, melyek között besimított ékítésű is volt, zömmel az árok közepén jelentkeztek. 141